Mit nyertünk azzal, hogy még mindig forinttal fizetünk?

Az nem kérdéses, hogy Magyarországnak is be kell lépnie az eurózónába, hiszen az EU-csatlakozási szerződésben elköteleztük magunkat az euróbevezetés mellett. A görögök miatti bizonytalanságot és az euró elleni spekulációt látva viszont felmerül a kérdés, vajon örülhetünk-e annak, hogy még nem vagyunk eurózóna-tagok.
Szabó Zsuzsanna, 2010. március 2. kedd, 13:30
Fotó:

Az európai monetáris unióhoz való csatlakozás előnyeit a nagy többség nem vitatja, a maastrichti kritériumok teljesítése viszont eddig nagy falatnak tűnt Magyarország számára. Több céldátumot jelölt már meg az éppen aktuális kormány, amelyekből nem lett semmi. Ez a halogatás mindaddig nem is bizonyult nagy gondnak, míg a Lehman Brothers bedőlése után 2008-ban Magyarországot is elérte a válsághullám.

Ekkor mutatkozott meg először elég markánsan az eurózóna védőszerepe - legalábbis az akkori szakvéleményekben sorra ez jelent meg. Sőt, az IMF-től kezdve Soros Györgyön át az EBRD elnökéig többen az új EU-tagok gyors csatlakozása mellett érveltek, mondván, ez a megoldás növelné nemcsak a régió országainak, de az egész EU stabilitását is.

Ekkoriban ugyanis az volt a fő aggodalom, hogy a kelet-közép-európai régióból indulhat el egy olyan dominóeffektus, amely a nyugat-európai bankok régiós kitettsége miatt magával ránthat több eurózóna-tagot is. Több elemző mellett az uniós döntéshozók, valamint Szlovákia, mint friss eurózónatag viszont nem osztotta azt a véleményt, miszerint a gyors eurócsatlakozás lett volna a megoldás a problémára.

A vita vége az lett, hogy nem lehet csak úgy - még a kivételes helyzetre való tekintettel sem - bevinni az eurózónába a kelet-európai tagokat, azaz nem lehet enyhíteni a csatlakozási feltételeken. Erre a végkövetkeztetésre persze rásegített a világgazdasági válság lefolyása is, ekkorra ugyanis enyhült a nyomás az új tagállamokon és a régió nem számított többé gócpontnak.

Megrengették az eurót a görögök

Most Görögország miatt sodródott válságba Európa, amelynek során komoly hiányosságai és korlátai mutatkoztak meg az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (GMU). Ezekből talán a legsúlyosabb: úgy tűnik arra nincs forgatókönyv, mit is kellene tenni azokkal az eurózónás tagállamokkal, amelyek önhibájukból kerülnek csődközeli állapotba. Az uniót megalapító maastrichti szerződés szerint ugyanis az Európai Központi Bank (ECB) és a többi GMU-tagország nem kötelezhető arra, hogy a fizetési nehézségekkel küszködő eurózónatagokat kisegítse. Ennél többet azonban nem mond ki a szerződés.

A hiányos szabályozás miatt felvetődött annak réme is, hogy a közös európai fizetőeszköz talán nem is éli túl a válságot és a monetáris unió is szétesik. Többen arra is rámutattak, hogy monetáris unió közös politikai elhatározás nélkül korábban sosem maradt fenn sokáig. Sőt a napokban arról is lehetett olvasni, hogy hedge fundok az euró ellen kezdtek el spekulálni.

Látva mindezt, felmerülhet a kérdés, hogy vajon örülhetünk-e annak, hogy ezt a krízist most az eurózónán „kívülről szemlélhetjük"? Ez nem azt jelenti-e, hogy jobb lenne euró nélkül?

A következő oldalon kiderül, mi szólhat az eurózóna-tagság ellen.



Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense, az MTA kutatója szerint még a mostani eurózónát érintő válság ellenére sem örülhet Magyarország annak, hogy még mindig az eurózónán kívül van. Bár a GMU szabályrendszerének nagy hiányosságaira mutatott rá a görögök miatt kialakult adósságválság, a példa mégis megerősíti az eurózónatagság előnyét. Ha most a mediterrán országban még mindig drachma lenne, akkor már minden bizonnyal összeomlott volna az ország - vélekedett a szakember.


Több érv szól az euró mellett, mint ellene


Az euróban megingott bizalom ellenére is úgy véli az MTA kutatója, hogy az európai monetáris unió szétesésétől még messze vagyunk. Ha pedig sikerül elérni, hogy a görögök tényleg rendbe tegyék a pénzügyeiket, az még jól is jöhet az eurózónának - tette hozzá.

Az eurózónatagságról általában el lehet mondani, hogy stabilitást jelent egy országnak, amelynek következtében a cds-einek felára is csökken és adóssága finanszírozásához olcsóbban juthat hitelhez. Már csak azért is, mert az eurózónába olyan országok kerülhetnek be, amelyek már bizonyították, hogy tudnak fiskális fegyelmet tartani, vagyis befektetési szempontból megbízhatóak - mondta el a Napi kérdésére Pogátsa. Görögország esetét viszont kirívó ellenpéldának értékelte, amely a monetáris uniós tagság előnyeit nem kérdőjelezi meg.

Véleménye szerint az eurózónás tagság előnyét igazolta az az eset is, amikor nem lehetett magyar államkötvényt eladni a piacon csak 12-13 százalékon, és az ECB-től sem kaphattunk hitelt, mert még az ERM-II-ben sem vagyunk benne.  Ezért volt szükség az IMF segítségére - mutatott rá az MTA kutatója. Mint ahogy ez Görögország esetében is látszik, egy szóba jöhető EU-segítség még mindig pozitívabb üzenetnek számít a piacok felé, mint egy IMF-mentőöv - vélekedett Pogátsa.

A szlovák áraknak nem tett jót


Magyarországnak emellett abból sincs nagy haszna, hogy valamivel több szabadságot élvez a monetáris és a fiskális politika terén, mint az eurózóna-tagok. Ez a mozgástér ugyanis nagyon szűk, főleg a jelenlegi körülmények között - mutatott rá az MTA kutatója. Szerinte Magyarországon a fiskális politika foglya a monetáris politika. A felelőtlen fiskális politika, a felelőtlen politikai elit, a demográfiai gondok és az államháztartás alrendszereinek hatékonytalanságai miatt nálunk folyamatosan elszáll a költségvetés. Az eurózónás tagság viszont az államreformok megvalósítását is rákényszeríti az országra, és véget vet a túlköltekezésnek. Tehát az eurózónatagság külső és belső stabilitást és védettséget is adna az országnak.


„Igazából talán egyetlen olyan dolgot tudnék említeni, amit az eurózónába be nem kerülés előnyének lehetne nevezni jelenleg" - fogalmazott Pogátsa. A drágulásról van szó: Szlovákia például az euróbevezetés miatt több mint 30 százalékkal "lett drágább" az európai fizetőeszköz bevezetése után és ez most versenyhátrányt is okoz az országnak. Összességében viszont Pogátsa Zoltán szerint nem nyertünk azzal, hogy még nincs eurónk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csmiklos, 2010.03.04 23:15

Pogátsa úr elfelejti, hogy főleg azért lett drágább Szlovákia, mert egy nagyon magas árfolyamon rögzült a keresztárfolyam (Akkor a forint is 239 Ft/euró volt) Ez persze nem jó, de ez egy adott történemi pillanat terméke, egyáltalán nem biztos, hogy mi is így járunk majd.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bhhhbela, 2010.03.02 13:59

Én sosem hittem a közösködésben, és nem is fogok.
Ahogyan az ember a saját sikereit is csak magának köszönheti. Persze ehhez egyéni akarat elhatározás, és jellem kell. Ezek nélkül nem megy. A lusta, tehetségtelen az mindig is közösség párti lesz. Hátha az majd megvédi alapon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html