Mitől fékezett a magyar gazdaság? - Itt a válasz

A magyar GDP 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - adta hírül második becslését a KSH. Ez az érték egyezik az első becsléssel.
Napi.hu, 2016. június 7. kedd, 09:05
Fotó: Stockfresh

A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 0,4 százalékkal emelkedett, az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent.

Az ipar is lehúzta a GDP-t

Termelési oldalon az ipar és ezen belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke is 0,7 százalékkal csökkent az előző évhez mérten. A jelentősebb ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, ezzel szemben a járműgyártás teljesítménye visszaesett. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)

Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal visszaesett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése csökkent.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,5 százalékkal alacsonyabb lett.

Forrás: KSH

A hotelek és az éttermek mentették a helyzetet

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben.

A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,1 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye csupán 0,7 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent, a jutalékok és díjak egyenlege kismértékben nőtt.

A GDP első negyedévi, 0,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,7, az ipar és a mezőgazdaság egyaránt 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Pörög a lakossági fogyasztás

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4 százalékkal nőtt. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 4,3 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, a közösségi fogyasztásé 3,4 százalékkal bővült. Így a végső fogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett.

Azok a fránya beruházások

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékkal visszaesett, ezt döntően az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése miatt. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi jelentősebb mértékben.

A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, az ingatlanügyleteké stagnált, míg az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal csökkent.

A belföldi felhasználás az idei első negyedévben összességében 2,4 százalékkal bővült - közölte a KSH.

HOZZÁSZÓLÁSOK