Mitől lesz itt 4 százalékos növekedés? - Így győzködte a magyar kormány az IMF-et

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar gazdaság 2018-ban éri el a 3 százalékos növekedési ütemet, onnan azonban újra lassulni fog. A magyar kormány ezzel szemben 4 százalék feletti bővüléssel számol. Az IMF szokásos éves felülvizsgálatának elemzéséből kiderül az is, mivel győzködte a magyar kormány a Valutaalap szakértőit.
Szabó Zsuzsanna, 2017. május 12. péntek, 17:26

Az Európai Bizottság is elismeri, hogy gyorsul a magyar gazdaság - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzését csütörtökön. A brüsszeli testület ugyanis erre az évre 3,6, jövőre 3,5 százalékos növekedést prognosztizált (a a tavalyi 2 százalék után) az akkor kiadott tavaszi előrejelzésében. A magyar kormány várakozása még ennél is ambiciózusabb, ugyanis a költségvetésben szereplő adatok szerint indén 4,1 jövőre 4,3 százalékos lehet a GDP növekedése.

Ehhez képest a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott, szokásos éves felülvizsgálatát követően megjelent elemzése szerint a magyar gazdaság idén 2,9 százalékkal növekedhet, az ütem pedig jövőre is mindössze 3 százalékra gyorsulhat. Aztán véget is érhet a magyar gazdaság gyorsulása, ugyanis a középtávú kivetítés szerint 2018 után 2022-ig folyamatosan, 2,2 százalékig lassul a GDP üteme.

A gyorsulás bővülése főleg a beruházások várható fellendülésének lesz köszönhető, az ismét élénkülő uniós forrásokból megvalósuló beruházások, illetve az autóipari cégek által tervezett projektek lehetnek rövid távon a növekedés húzóerői. Emellett a lazább költségvetési politika és az alkalmazkodó monetáris politika szintén a keresletet fogja ösztönözni. Az IMF elemzése szerint a munkaerőpiac feszes marad, a béremelési nyomás egyre nő. A folyó fizetési mérleg többlete olvad, az infláció pedig élénkül és elérheti az MNB inflációs célját 2018 elejére.

Az USA és az euróövezet segítheti a magyar gazdaságot is

A Valutaalap szerint középtávon a növekedési és inflációs kilátások kedvezőek, de lefelé és felfelé mutató kockázatokat is hordoznak. Lefelé mutató kockázatok között említi az IMF az amerikai és az eurózónás monetáris politika normalizálódását és a globális finanszírozási feltételek szigorodását, ami tőkekivonáshoz és a finanszírozási költségek emelkedéséhez vezethetnek. A szigorodó monetáris környezet azonban Magyarországnak egyszerre akár jelentős tőkebeáramlást is jelenthet, különösen a közelmúltbeli felminősítéseknek köszönhetően.

A szigorodó finanszírozási feltételek ugyanakkor a versenyképességre és a növekedésre rossz hatással lehetnek: az eurózóna fellendülésében bekövetkező jelentős lassulás és/vagy a kereskedelmi akadályok szaporodása az exportra lehetnek negatív hatással.

Belföldön a gazdaságban az állami kontroll erősödése, illetve a gyakori szabályozási változások az üzleti bizalom romlását eredményezhetik. Továbbá a növekvő kereslet és a lakásépítési kedvezmények szélesítése az eszközárak emelkedését okozhatják. A kiadások növelése miatti politikai nyomás emelkedése szintén magasabb inflációt okozhat - figyelmeztet az IMF.

A kockázatokat enyhítheti, hogy mind az USA, mind az euróövezet a várakozásokat meghaladóan növekedhet, ami támogathatja a magyar gazdaság növekedését is és növelheti a bizalmat Magyarország iránt, ez a finanszírozási költségek csökkenésében jelenhet meg.

Fő makrogazdasági mutatók (előrejelzés)
Mutatók20172018
GDP-változás (év/év, %)2,93,0
Potenciális GDP-váltoás (év/év, %)2,22,3
Fogyasztói árindex (év/év, %)2,83,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)4,23,6
Költségvetési egyenleg (GDP %-ában)-2,6-2,5
Bruttó államadósság (GDP %-ában)73,171,8
Forrás: IMF

Ezzel magyarázta a magyar delegáció a kincstári optimizmust

A magyar kincstári optimizmusra tesznek is egy megjegyzést az IMF elemzői. A magyar kormány a rövid távú 3,5-4,1 százalékos növekedési várakozását a béremelések hatására bekövetkező erős fogyasztásra, a magasabb uniós forrásfelhasználásból bekövetkező élénkülő beruházásra, valamint a társaságiadó-csökkentés hatására alapozzák.

Az IMF jelentése ehhez hozzáteszi: a magyar kormány képviselői egyet értettek a Valutaalap szakértőivel a kilátásokra vonatkozó kockázatokkal, de ezeken felül olyan felfelé mutató kockázatokra hivatkoztak még, mint az uniós források nagyobb arányú felhasználásából eredő még magasabb állami beruházások és a nagyobb növekedés. A a megbeszéléseken a magyar kormány képviselői állítólag kiemelték a kedvező eredményeiket, illetve azt, hogy az előző választásoknál is túlteljesítették a költségvetési célt.

A magyarok egyetértettek az IMF képviselőivel a külső pozíciónál, de hangsúlyozták a tartalékok 2016-os visszaesésének átmeneti jellegét, a jelenlegi szintet pedig megfelelőnek tartották. Továbbá kiemelték a külső kötelezettségek folyamatos csökkentését és a külföldi adósságállományban a nemzetközi cégcsoporton belüli kölcsönök jelentős arányát, mint azokat a tényezőket, amelyek Magyarország külső finanszírozásának fenntarthatóságát biztosítják. Megerősítették elköteleződésüket Magyarország külső pozíciójának megerősítése mellett.

Mit javasol az IMF?

A Khaled Sakr vezette delegáció február 23. és március 8. között tárgyalt Budapesten, és végezte el az IMF alapokmányának IV. cikkelye alapján rendes éves felülvizsgálatát. A delegáció intézkedéseket javasolt a magyar kormánynak a gazdaság és a foglalkoztatás ösztönzésére. A Valutaalap igazgatósága a külső adósság és az államadósság szintjét még mindig magasnak tartja, ezért szerintük szükség lenne a makrogazdasági intézkedések kiegyensúlyozására. A szükséges strukturális reformok végrehajtásával tovább lehetne csökkenteni a gazdaság sérülékenységét és növelni a potenciális növekedést.

A költségvetési politikában például az államadósság és hiánycsökkentés érdekében növekedésbarátabb konszolidációt támogató intézkedésekre kellene összpontosítani. Ez jobb szakpolitikai intézkedéseket is támogatna, valamivel lazább monetáris poltika fenntartása mellett.

A monetáris politika az IMF szerint fenntarható, de az alkalmazkodó intézkedések némelyikének visszavonására 2017 előtt szükség lehet az inflációs nyomás kialakulásának kockázatai miatt. Miután a bérek elindultak felfelé, fontos lesz a helyzet követése és készen kell állni az ösztönzők némelyikének visszavonására, amint az inflációs nyomás elkezd emelkedni - állapítja meg az IMF.

A pénzügyi szektor esetében fontos a felügyeleti gyakorlat és az iránymutatás fokozása, különösen az ingatlanárak gyors emelkedése fényében.

Az IMF hangsúlyozza, hogy a termelékenység javítását és a munkapiaci részvétel növelését célzó strukturális reformok végrehajtása szükséges a növekedés ösztönzése és annak szélesebb alapra helyezése érdekében. Továbbá az uniós források hatékony felhasználásának bitzosításával maximalizálni lehet azok közvetlen és középtávú gazdasági és társadalmi hatásait.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

vctor, 2017.05.14 03:46

@troll: ha stadion,kisvasut stb herdálás , korrupció helyett takarékos gazdálkodás, szabadság, innováció és valós verseny lett volna akkor a ft is magasabb árfolyamon tanyázna
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vctor, 2017.05.14 03:40

sajnos valós államadóság csökkentés helyett kozmetikázások , és az erre ill. innovációra forítható pénzek lörincesedése , herdálása folyik..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jetta84, 2017.05.13 12:17

Nem.,te a nominális gdp/ppp-t mondtad ami fals és nem összehasonlítható. Én a gdp/ppp- t ami leszűri az árszinvonalat.
Nos az, 2000-ben 45%, 2005-ben 49%, 2008-ban 48% a gdp /ppp Ausztriához mért arányunk.
Orbán idejében: 2011-ben 52% 2016-ban 54%!! 70-es években voltunk ilyen közel az osztrákokhoz, persze még mindig távol, de zárul az olló! Ha az elkövetkező két évben teljesülnek a kormány várakozásai akkor 57%- án leszünk az osztrák átlagnak. forrás: STADAT, és http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=AT-HU&page=5
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.05.13 09:52

az egy főre jutó magyar gdp az osztrák 28% a volt 2010ben.

2016 ban ugyancsak az osztrák 28% a volt, tehát ugyanúgy növekedtünk, int az osztrákok, sem felzárkózás, sem leszakadás nem volt.

azt viszont meg kell említeni, hogy a gdp arányos netto külső országadósságunk a 2010 es 69% ról mára 11% ra csökkent, azaz a kamatokat és az egekbe erősödötött chf hatását is figyelembe véve óriási mértékű külső adósságleépítés történt 2010 óta.
ha nem kellett volna 2010 óta minden évben súlyos euromilliárdokat kifizetni külföldre törlesztésként, akkor sokkal nagyobb lehetett volna a belső kereslet, így a gdp is, és a forint is lényegesen magasabb árfolyamon tanyázna.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html