Mitől lesz jobb a nőknek Magyarországon?

Meglehetősen kettős képet mutat a nők foglalkoztatása: miközben a munkanélküliségi rátájuk viszonylag magas, a foglalkoztatás a csúcson van, bár még ez az arány is messze az uniós átlag alatt van. Tavaly óta van női foglalkoztatásért felelős miniszteri biztosunk. Szalai Piroskával arról beszélgettünk, mi áll ezek mögött a számok mögött, illetve hogyan változott a nők foglalkoztatási helyzete a kinevezése óta.
Szabó Zsuzsanna, 2013. december 11. szerda, 07:16
Fotó: Napi.hu

- Önt 2012-ben nevezték ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosnak. Amikor nekiláttak a munkának, hol látták azokat a kardinális pontokat, ahol a női foglalkoztatás terén bele kellett nyúlni a rendszerbe?

- A legelső megbízásom idején azt vizsgáltam, hogy a női erőforrásokkal hogyan gazdálkodhatnánk igazán ésszerűen. Négy csoportot kell külön kezelnünk: a fiatalok, idősek, alacsony iskolai végzettségűek és kisgyermekesek csoportját. Az aktív korosztályon belül az 55-59 évesek körében a foglalkoztatási ráta 2000-től 30 százalékkal emelkedett 19,8-ről 50,5 százalékra, míg az európai átlagos növekedés csak 18 százalékos volt. Látható, hogy ebben a korosztályban a foglalkoztatás bővülése majdnem kétszerese volt az uniós átlagnak. A fiatalok esetében azonban éppen ellenkező folyamatoknak lehettünk tanúi, hisz a ráta a 2000-ben mért 44,5 százalékról 13 százalékkal csökkent, míg az uniós átlag csupán 3,7 százalékos esést mutatott. Hazánkban az 55-59 éves korosztályban jelenleg minden második, a 20-25 évesek között minden harmadik, az érettségi nélküliek között minden negyedik és a kisgyermekesek között pedig minden harmadik nő dolgozik.

- Az olyan intézkedések, mint például a korkedvezményes nyugdíj vagy a rokkantnyugdíj szigorítása, mennyire játszott közre az 55 évesnél idősebbek rátájának alakulásában?

- A nyugdíjkorhatár kitolódása nagyon erősen hozzájárult ehhez. Azt is fontos tudni ugyanakkor, hogy csak a nyugdíjkorhatár kitolását a munkaerőpiac még önmagában nem értékelné, ha közben nem bővültek volna a foglalkoztatási kompetenciái ezen csoportoknak. 10-15 éve az átszervezéseknél a munkáltatók a megszüntetett munkakörökben dolgozókat előszeretettel küldték előnyugdíjba ahelyett, hogy átképezték volna őket, vagy más módon tették volna alkalmassá más munkakörre. Ma már a cégek előtt ez a pillanatnyilag kényelmesnek tűnő, de hosszabb távon nem fenntartható kiskapu tényleg bezárult, ezért sokkal felelősebben viseltetnek a meglevő dolgozóikkal. Jobban figyelnek arra, hogy a munkavállalók alkalmazhatóságához szükséges tudás megmaradjon. Szemléletváltást mutat az is, hogy az egészségkárosodás esetén is inkább a megmaradt munkaképességet próbálja használni a munkáltató.

Életpálya
Szalai Piroska Mária (50)
A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos, 2012-ben nevezte ki Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi mandátuma 2014 április 2-ig tart.
2006-ban a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai igazgatója volt, 2008-2010 között FeltűNŐ Siker, kezdő női vállalkozók részére kialakított tudásalapú, fejlesztő- és támogató program projektvezetője,
2010-2012 között a European Women Interactive Learning (A nők interaktív tanulása Európában) tanulási kapcsolatok program 6 ország együttműködésében projektvezetője.
Az ezredfordulón a CEO Magazin főszerkesztőjeként, előtte pedig a Perfekt-Power Kft. ügyvezetőjeként (1996) dolgozott.
A Veszprémi egyetemen 1987-ben okleveles mérnökként végzett, 2009 óta a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolában PhD képzésen vesz részt (Téma: tudásmenedzsment, lifelong learning, foglalkoztathatóság).

- Sokszor elhangzik mostanában, hogy a nők foglalkoztatása a csúcson van, a másik oldalon viszont ott van az is, hogy a munkanélküliségi ráta ebben a csoportban is elég magas, továbbá, hogy a nők foglalkoztatása mélyen az EU-átlag alatt van. Mi áll ezek mögött az adatok mögött?

- Ez valóban egy nagyon Janus-arcú jelenség. A magyarázatához a múltba kell visszatekintenünk, ahol látjuk, hogy a női foglalkoztatás történelmi mélypontja 1997 volt, amikor a ráta 44,5 százalékon állt. 1997 és 2003 között ez az érték növekedésnek indult az uniós átlaggal azonosan, a két görbe párhuzamosan haladt. 2003-ra 50-51 százalék közötti értékeket értünk el, amelyet stagnálás követett, miközben az uniós szint emelkedett tovább. 2009-ben az EU összes országában tapasztalható volt egy újabb visszaesés, hazánkban 49,9 százalékra csökkent az érték, vagyis egy nagyon terhelt munkaerőpiacot ért a válság. 2012-től viszont bizonyítottan növekedés indult el, a foglalkoztatási mutatóink egyre jobbak, sőt, rekordszinteket érnek el.

- A mostani rekord foglalkoztatási adatban mi segített a legtöbbet? Hol voltak a legjelentősebb előrelépések régiók, illetve ágazatok tekintetében?

- A régiókban a foglalkoztatás alakulása eltérő, de a növekedés szinte mindenütt beindult. Azokon a területeken is, amelyeken magasabb volt a foglalkoztatás - például Nyugat-Magyarország, Budapest, vagy Közép-Magyarország -, és a hátrányos helyzetű vidékeken is beindult 2012-ben a pozitív folyamat. Az ágazatokat tekintve a legnagyobb növekedés az egészségügyi és szociális területen történt, melynek oka, hogy ezekben a szegmensekben óriási vákuum volt. Az agráriumban szintén jelentősen nőtt a nők foglalkoztatottsága. A statisztikák is megerősítik a tapasztalatot, amely szerint az egész euroatlanti világban három olyan terület van, amelynek nagyobb a foglalkoztatásbővítő hatása, mint a többinek. Ez 2012-ben a szociális terület, a zöld gazdaság és az infokommunikáció.

- Nálunk nagyon alacsony a részfoglalkoztatottság aránya is, mélyen az uniós átlag alatt van, ráadásul Magyarország az utolsók között van e tekintetben.

- Pontosan. Aki jelen van a munkaerőpiacon, majdnem mind teljes munkaidős. Ugyanakkor Magyarországon az egyik legnagyobb az egy munkakörben foglalkoztatottak átlagos éves óraszáma. Éppen azért, mert nem csökkentik a leterheltségüket a részmunkaidőben dolgozók. Ennek oka, hogy számos olyan merev, alapvetően a humán erőforrás költségeire kiható szabályozás volt érvényben, ami miatt egyes munkaadók keze meg volt kötve. Másrészt a gazdaságra az is igaz, hogy ha egy munkakört két ember lát el, akkor a kettő többe kerül a munkáltatónak az állandó költségek miatt.

- Ha valóban az állandó költségekkel van a gond és nem a dupla járulékokkal, akkor milyen ösztönzést lehet alkalmazni?

- Például a Munkahelyvédelmi akciótervet. A járulék ottmarad a munkaadónál, akkor amikor valamilyen kockázatos célcsoportot foglalkoztat és ez a célcsoport igényel valamilyen, egyébként nem jellemző munkakört. Ebből az összegből már lehet fedezni az ennek kialakításához szükséges plusz költségeket, sőt, ez a járulék meg is haladja azt. Ezzel érdekeltté tudtuk tenni a munkaadót abban, hogy ezeknek a csoportoknak akár az átmeneti többlet igényeit is kezelni tudja. Például egy kisgyermekes anyuka munkába történő visszatérése esetén egy-két évig a rugalmasabb foglalkoztatást.

A Munkahelyvédelmi akcióterv 2013. január elsejétől él. 2011-ben a munkavállalók oldaláról hoztunk olyan szabályozásokat, amelyek azt tették lehetővé, hogy a családoknál maradhasson a családi adókedvezmény révén egy plusz forrás. Emellett azt tartottuk szem előtt az egykulcsos adórendszeren keresztül, hogy aki többet dolgozik, az nagyobb jövedelemhez juthat. 2012-ben rugalmasabbá kellett tenni a szabályozást az új Munka Törvénykönyve segítségével, a munkaadói érdekeltséget is erősíteni kellett a rugalmas munkaerőpiac mellett. Erre szolgáltak a munkaadók járulékkedvezményei.

- Merevek voltak ugyan a munkaerő-piaci szabályozásaink, de összességében mégis az az érzés alakult ki sokakban, hogy a munkavállalók a változtatások révén kiszolgáltatottabbakká váltak - beleértve a nőket is. Rugalmasabb lett ugyan a munkaerőpiac, de az intézményi oldal, úgy tűnik, nem működik valami hatékonyan - a kínálati és a keresleti oldalt mintha nem sikerülne összekötnie. A magyar munkaerő-közvetítő rendszer sokkal inkább egy útvesztőhöz hasonlít a hallható tapasztalatok alapján, mint közvetítői rendszerhez. Ön hogy látja ezt?

- Összességében, ha megnézzük, nálunk Magyarországon azok, akik nincsenek a foglalkoztatottak között nem munkanélküliek, hanem inaktívak, azaz sehol sem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség nálunk emiatt nem volt soha kirívóan magas az európai országokéhoz képest. Korábban az aktív 15-64 éves korosztályt láttuk csak, azokat, akik jelen voltak a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket. 2010-től átkerült a hangsúly a munkanélküliség vizsgálatáról a foglalkoztatás vizsgálatára, így kerülhetett elő az inaktívak hatalmas csoportja. A foglalkoztatottak száma ugyanis azért alacsony, mert az inaktívak sokan vannak, ezt a csoportot viszont a munkaerő-közvetítő sem látja. A munkaerő-közvetítő és az összes hasonló intézmény csak a munkanélküliekkel tud foglalkozni, és ez gondot jelent. Csak úgy tudjuk utolérni ugyanis az uniós átlagot, ha azokkal is foglalkozunk, akik koruk miatt az aktív korosztályba tartoznak, de mégis inaktívak. Ez azt jelenti, hogy például kisgyerekes anyák esetében addig, amíg tiltott volt a 2 éves kor alatti gyereket nevelőknél a munkavállalás még kiegészítő jövedelemszerzésként is, addig az anyáknak dönteniük kellett, hogy be tudnak-e állni heti 40 órában dolgozni, lemondva a gyedről, vagy otthon maradnak. Ha csupán részmunkaidőben szeretne dolgozni egy kisgyermekes anyuka - amire a statisztikák szerint nagyon megnőtt az igény -, akkor erre az előbb említett tilalom feloldásának köszönhetően nyílik meg a lehetőség 2014. januárjától.

- Ez azonban szükségessé tenné a részmunkaidős- vagy a rugalmasabb foglalkoztatás ösztönzését...

- Jövőre a gyed melletti munkavégzés tilalmát feloldjuk, így a kisgyerek mellett az anyuka legálisan is munkát végezhet, de fontos, hogy valószínűleg nem 40 órás állást fog keresni, hanem sokkal rövidebbet: szélsőséges esetben akár két félműszakot. Úgy gondolom, nem kell tartani attól, hogy "elszabadul" nálunk a részmunkaidősök létszáma. 2012-ben is mind a rész- mind a teljes foglalkoztatásban javult a helyzet, tehát nem azért lett kedvezőbb a foglalkoztatási ráta, mert a teljes munkaidősök munkaköreit felosztották és a részmunkaidőssé tették. A nők foglalkozatási mutatója 2011-ben 50,6 százalék volt, közülük 46,1 teljes munkaidős, 4,5 százalék pedig részmunkaidős volt. A főérték 2012-re 52,1százalékra emelkedett, a teljes munkaidős arány 47,3, a részmunkaidős pedig 4,8 százalék lett.

- Térjünk át a gyed extrára. Ez a program - úgy tűnik - egyszerre több fronton tett jelentős lépésekkel próbál segíteni a kisgyerekes anyukáknak, ám mégis lehet némi hiányérzetünk - mi a helyzet a gyermekfelügyeleti intézmények fejlesztésével? Ezek nélkül meglehetősen nehéz megoldani, hogy dolgozni is tudjon az anyuka, akár csak részmunkaidőben is.

- Az utóbbi három-négy évben évi kétezerrel nőtt a bölcsődébe vagy családi napközibe beiratott gyermekek száma és úgy tudom, ez az ütem a következő években is így marad. Ez azt is jelenti, hogy most már körülbelül 10 ezerrel több bölcsődei férőhely van, mint 2009-ben. A bölcsődébe és családi napközibe beíratott gyerekek száma 2012-ben 43 500 volt, ebből 37 ezer volt bölcsődés és 6500 családi napközis. A tavaly bölcsődében elhelyezett gyerekek közül 27 400, azaz a 65 százalék volt csak 3 év alatti. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék száma ugyan még kevés - növelni kell a számukat -, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy ezek az intézmények nem ott vannak, ahol a munkaerőpiacon nagyobb igény lenne rájuk. Úgy gondolom ezen a területen a munkaadókat jobban be kell vonni a tervezésbe. A bölcsődében egyébként a gyerekek heti több mint 30 órát töltenek el és a rendszer nem tudja kezelni a rugalmas részmunkaidős anyuka igényeit, aki például csak két napra adná be a gyermekét.

- Erre mi a megoldás? Munkahelyi bölcsőde?

- Nem feltétlenül munkahelyi bölcsőde, de el kell kezdeni az együttgondolkodást a munkahelyekkel és az önkormányzatokkal. Van, ahol már elindultak a pozitív folyamatok, sok helyen a munkaadók is segítenek a fejlesztésekben. Én komoly változásokat érzek a következő 3-5 évben ezen a területen.

- A gyed extrától összességében mit várnak?

- 2012-ben 81 800 anyuka vette igénybe a gyedet, akik közül senki nem dolgozhatott. Emellett 203 ezren voltak a gyesen lévő, vagy főállású anyukák, akiknek kevesebb, mint 10 százaléka dolgozott az ellátás mellett. Mivel 2014 januájártól nem kell lemondani a gyed-ről, ha valaki munkát vállal, így egyértelműen azt várom, hogy az előbb említett csoport nagy része viszonylag gyorsan megjelenik a munkaerőpiacon - a legális kiegészítő jövedelem reményében. Emellett azt is remélem, hogy azoknak, akik most gyeden vannak és majd átkerülnek gyesre, illetve később akár 3 gyerek után főállású anyákká válnak, megmarad a munkahelyük.

- Mekkora ugrás lehetne a gyed extrából?

- A korábbi emelkedések figyelembe vétele mellett, ha csak a 2012-es gyes-en lévő anyukák köréből indulunk ki - ami 81 ezer főt jelent -, és azzal számolunk, hogy ennek a csoportnak csak a negyede jelenik meg a munkaerőpiacon, akkor az egy 20 ezer fős bővülés. Úgy gondolom, 2 százalékos, vagy ennél is magasabb ugrás lehet.

- Vannak-e még olyan akadályok, amelyeket önök szerint intézkedésekkel le kellene bontani annak érdekében, hogy javuljon a helyzet?

- Amikor elkezdtem dolgozni, összegyűjtöttem 4-5 gátat - ezek közül a legsúlyosabb a gyed alatti munkavégzés tilalma volt -, amire úgy érzem, sikerült olyan konkrét, komoly intézkedéseket hozni, amelyek sokakra hatnak. Azt gondolom, hogy aki most atikipus módon akar valamilyen kockázatos csoportba tartozót foglalkoztatni, annak a Munkahelyvédelmi akcióterv megadja a szükséges járulékkezdvezményt, így a foglalkoztatás olcsóbbá is vált. A gátak közül a két leglényegesebbre megszületett az intézkedés. Most következik az az időszak, amikor sok mindenkinek sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy a kialakított lehetőségeket használják és az eredmények születhessenek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ptiszai, 2013.12.11 10:35

Fakanál, vízhordás, gyerek, takarítás, férj verés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html