Az MNB adatokat kért be a lakástakarékoktól

Az MNB adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról. Eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ha érkezik, azt a felügyelet hatáskörében kivizsgálja - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 15. csütörtök, 14:21
Fotó: Napi.hu

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal - mondta el az alelnök.

Az adatbekérési időpont oka, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.

Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét - hangsúlyozta Windisch László. Felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat - mondta.

Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett, a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás. A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette - emelte ki Windisch László.

Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg - mondta el a jegybanki vezető. Ez szerint rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.

Windisch szerint ez is azt mutatja, hogy indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat. Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is - összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2018.11.15 15:06

Varga Mihály ellentmondásba keveredett magával, és nehezményezi, ha az emberek megpróbálnak boldogulni, pénzhez jutni.
Varga Mihály nemrég azért nyöszörgött, hogy a zemberek nem takarékoskodnak. Most azért, mert sokan kötöttek hirtelen lakáskasszát.
Vagyis a qrmány tagjainak az is baj ha sapka, meg az is, ha nincs sapka.
----------------
Varga Mihály: Hozamvadászok kötöttek lakáskasszákat a hajrában
sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni.
cikk: https://index.hu/gazdasag/2018/11/15/varga_mihaly_interju_lakastakarek_hozamvadaszat/
-------------------------
Tehát:
1., ha a zemberek nem takarékoskodnak (értsd: nem hagyják a pénzüket a qrmány által látható helyen, vagy épp nem hagyják a qrmány által elrabolni), akkor felelőtlenek
2., ha a zemberek takarékoskodni akarnak és LTP-t kötnek, akkor mohó spekulánsok, aljas hozamvadászok.
------------------
És bazmeg, ilyen qrva aljadékok a magyar politikusok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html