Mennyi a leggazdagabb magyarok vagyona? Végre pontosan kiderült!

A szegények is dolgoznak, és a gazdagok is felveszik a szociális juttatást. Nem csoda, hogy az elit vagyona nő a leggyorsabban, három év alatt 56 százalékkal gyarapodott. Náluk az ingatlanok, a cégek és az állampapírok zöme.
Herman Bernadett, 2019. április 9. kedd, 11:43
Fotó: Shutterstock

A felső egy százaléknál koncentrálódik Magyarországon a háztartások vagyonának több mint a negyede - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss tanulmányából, amelyben azt mérték fel, 2017 végén hogy állt a lakosság anyagi helyzete. Döbbenetes eltérések vannak az egyes rétegek között.

A friss számítások szerint a magyarországi háztartások úgynevezett teljes illesztett vagyonmérlege 108 665 milliárd forint, ebből a pénzügyi vagyon 49 707 milliárd forint volt 2017 végén, a nem pénzügyi eszközök - például ingatlanok értéke - több mint 68 ezer milliárd forintot tett ki.

Egy átlagos háztartás ez alapján 27 millió forinttal rendelkezett, de a medián csupán 12 millió forinttal rendelkezett. A medián annak a háztartásnak a vagyoni helyzetét mutatja, amelyik a valamivel több mint 4 millió magyarországi háztartás közül éppen középütt áll a leggazdagabb és a legszegényebb között.

A vagyon megoszlása (2017)
HáztartásNettó vagyon (milliárd forint)Részesedés (%)
Felső 1%27 42125,2
Felső 10%61 25856,4
Felső 50%98 94191,1
Alsó 50%9 7248,9
Összesen108 665100
Forrás: MNB

Nagyok a vagyoni különbségek

A két érték közötti különbség azt mutatja, hogy az átlagosnál jóval szegényebb háztartások vannak többségben, az összvagyon döntő része a felső rétegekben koncentrálódik. A felső egy százaléknál - ez valamivel több mint 40 ezer háztartás 27 421 milliárd forint halmozódott fel, a felső tíz százaléknál van több mint 61 ezer milliárd forint. A 4,004 millió háztartás gazdagabbik felének a vagyona csaknem 99 ezer milliárd forintot tesz ki, míg a szegényebbik 2 millió család ennek kevesebb mint a tizedén, 9724 milliárd forinton osztozik. A felső tíz százalékba tartozó családok átlagosan 153 millió forinttal rendelkeztek, az alsó tíz százalék átlagvagyona 1,2 milliárd forintos tartozás volt.

2017 előtt utoljára 2014-ben volt hasonló felmérés, a helyzet akkor sem volt sokkal jobb. A háztartások szegényebbik 50 százalékánál volt a magyarországi összvagyon 8,7 százaléka, miközben 91,3 százalék a jobban álló 50 százaléknál halmozódott fel. A leggazdagabb 1 százaléknak viszont, ami akkoriban még több mint 41 ezer családot jelentett, a háztartási vagyonból még csupán 23,3 százalék jutott. Ez az 1 százalék gazdagodott a leggyorsabban 2014 és 2017 között, három év alatt 56 százalékkal nőtt a vagyonuk. A többi réteg is gyarapodott persze, de kisebb mértékben. Az átlagvagyon három év alatt 18,3 millióról 27,1 millióra, a medián vagyon 8,7 millióról 12 millió forintra hízott. Ebben komoly szerepe volt az ingatlanpiac felfutásának.

Háztartások vagyona (milliárd forint, 2017)
DecilisÁtlagMedián
1.-1,20,4
2.2,32,2
3.5,05,0
4.7,77,7
5.10,610,6
6.14,014,1
7.18,418,3
8.24,524,4
9.37,236,5
10.15380,7
Összesen27,112,0
Forrás: MNB

Az elit kezében vannak az értékes ingatlanok

A felmérés megállapítja, hogy lakóingatlannal a háztartások 84 százaléka rendelkezett. A legvagyonosabb 10 százalékban 97 százalék volt a saját lakással, házzal rendelkezők aránya, a legszegényebb tíz százalékban csak 28 százalék. A saját ingatlanok eloszlása ennek ellenére eléggé egyenletes volt, csak az alsó 20 százalékban nem érte el az átlagot, afölött már mindenhol 84 százalék fölé ment.

Az alsó osztályok persze nem ugyanolyan lakásban élnek, mint a felső réteg. A nem pénzügyi eszközök - vagyis ingatlanok és egyéb eszközök - zöme érték alapján a felső 10 százaléknál koncentrálódik. Ezek értéke 68 ezer milliárd forintot tett ki, ebből 27 597 milliárd forintnyi, vagyis több mint 40 százalék top 10 százalék tulajdonában volt. A pénzügyi eszközöknél még nagyobb a koncentráció, a 49 707 milliárd több mint 70 százaléka, 35 071 milliárd a felső tíz százalék számláin volt.

A cégek is a top 10 százaléknál vannak

A felső tíz százaléknál halmozódik fel szinte minden pénzügyi eszköz döntő része. Készpénzből és betétekből még viszonylag alacsony a koncentráció, a 12 631 milliárdból csupán 5182 milliárd van náluk, de az 5307 milliárd forintnyi hitelpapír - ez javarészt lakossági állampapírt jelent - 91,6 százaléka is ennek a rétegnek a számláin van. Még nagyobb a koncentráció a részvények, üzletrészek, céges részesedések terén. A 20961 milliárd forintnyi magánkézben lévő cégvagyonból 20215 milliárd (96,44 százalék) van a top 10 százaléknál. Életbiztosítása, nyugdíjpénztári megtakarítása is főleg a vagyonosabbaknak van, ezek csaknem fele szintén ezt a réteget gyarapítja.

A hitelekből már az alsóbb rétegeknek jut több. A háztartások 9 ezer milliárd forintot valamelyest meghaladó követelésállomány csaknem negyede az alsó 10 százalék vállát nyomja. A 7584 milliárd forintnyi bankhitel 28,4 százalékával szintén a legszegényebb decilis tartozik. A legszegényebb tíz százalék összvagyona a sok tartozás miatt nemzetgazdasági szinten negatív, 476 milliárd forintnyi tartozás.

A szegények is dolgoznak

Az MNB azt is felmérte, miből származik a háztartások jövedelme. A háztartások 65 százaléka kap munkabért, a felső 10 százalékban ennél magasabb az arány, 72 százalék, de az alsó két decilisben is 70 százalékon áll. A legalacsonyabb arányok a középső rétegekben vannak, ezekben azonban nagyobb az állami nyugdíjat kapók aránya. Vállalkozói jövedelme a háztartások 13 százalékának van. A felső tíz százalékban ennél jóval több a vállalkozó, ott 42 százalék kap vállalkozói jövedelmet, és ötből két család osztalékot is felvesz.

A munkabért és szociális juttatást kapó családok aránya
DecilisKap munkabért (%)Kap szociális juttatást (%)
1.7044
2.7041
3.6535
4.5927
5.5626
6.5626
7.6131
8.7334
9.7131
10.7243
Összesen6534
Forrás: MNB

Érdekesség, hogy a szociális juttatásokat is az átlagosnál nagyobb arányban veszik igénybe a vagyonosabbak. A háztartások 34 százaléka kap szociális juttatást, a legszegényebb 10 százalékban 44 százalék az arány, de a leggazdagabb családok 43 százaléka is igénybe vesz ilyen támogatást. A középső rétegekben mindössze 26 százalék azok aránya, akik ilyen támogatáshoz jutnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK