Semmissé váltak azok a remények, hogy V-alakú, vagyis gyors lesz a magyar gazdaság helyreállása a koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági válság után. Miután a második negyedéves adatokból is az látszik, hogy 13,6 százalékkal zsugorodott a magyar GDP, ami egész Kelet-Európa legrosszabb adata, és kétszer gyengébb teljesítmény, mint amit az MNB még júniusban még jelzett - kezdi cikkét a Reuters, amelynek két jegybanki forrás is azt mondta, hogy bár még egy optimista, gyors fellendülésre számított GDP-előrejelzést tettek közzé, ennek felülvizsgálata már zajlik a központi bankban.

A Magyar Nemzeti Bank júniusban és júliusban együttesen 30 bázisponttal 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, fenntartva a 2020-as 0,3 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzését. Ehhez képest a hírügynökség felmérése szerint a közgazdászok 4-5 százalékos csökkenést prognosztizáltak.

A bank optimista előrejelzése és a gyors fellendülés reményei két kulcsfontosságú feltételezésen nyugodtak, miszerint az állami beruházások enyhítik a gazdasági válságot, valamint, hogy elkerülhető a világjárvány második hulláma - közölték a Reuters forrásai, akik szerint most már látszik, hogy egyik sem úgy alakul, mint várták a Matolcsy György vezette központi bankban.

"Feltételeztük, hogy a beruházások, különösen az állami beruházások beindulnak, de a második negyedév valójában nyomorúságosan alakult" - mondta az egyik forrás. "Megérzésem szerint ebben az évben 5-7 százalékos visszaesés lehet, de az új előrejelzés még csak most készül" - tette hozzá a nyilatkozó, aki szerint így a V-forma helyett inkább a Nike logójához hasonló pipa alakú feltápászkodás jöhet majd a gazdaságban.

A Reuters megkereste a Magyar Nemzeti Bankot is, hogy kommentálják a kiszivárgott véleményeket, de a vonatkozó kérdésre a jegybank sajtóirodája nem volt hajlandó válaszolni, csak a Monetáris Tanács legutóbbi jegyzőkönyvét küldték el.

A második hullám már itt van

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki szokásos rádióinterjúját is megemlíti a portál, amelyben arról beszélt, hogy Magyarországnak további lépéseket kell tennie a gazdaság beindítása érdekében. A kormány már eddig is több százmilliárd forintot költött ebben az évben a munkahelyvédelmi programra és orvosi felszerelésekre, és további lehetséges intézkedéseket jelölt meg, amelyek a költségvetési hiányt a GDP 7-9 százalékára lökhetik fel.

Pénteken Magyarország 459 új koronavírus-esetet regisztrált, szombaton újabb 510 fő betegedett meg, ami a legmagasabb napi összesítés a világjárvány kitörése óta. Tehát a második hullám már itt is van.

Az MNB kapcsán a Reuters arról ír, hogy 1000 milliárd forintos kvantitatív lazító programot kezdett, valamint elindítottak egy 450 milliárd forintos vállalati kötvényvásárlási programot a nagyobb vállalkozások megsegítésére.

"Jelenlegi ismereteink alapján nagyjából a [mozgásterünk] határán vagyunk" - mondta a Reutersnek egy második forrás, amikor a bank mozgásteréről kérdezték. "A QE program folyamatosan zajlik, miközben az olcsó hitelek rendszerében továbbra is bőséges finanszírozás áll rendelkezésre." A legutóbbi összesítés alapján a vállalatok 467 milliárd forintos finanszírozást kaptak a rendszerből, sokan a korábbi, drágább hitelek refinanszírozását választották.

"A jegybanknak van tere a hitelprogramok méretének növelésére, de mire jó, ha még a jelenlegi keretösszeget sem merítették ki? A kereslet nagyon óvatosan növekszik, és a bankok is konzervatívabbak" - jelezte aggályait a jegybanki nyilatkozó a hírügynökségnek.

A jegybank kizárta az alapkamat további csökkentését, és egy forrás szerint az esetleges kamatvágás már "abszolút tabu" kategóriába került. Mozgástér erre tehát nincsen, miközben korlátozza a lehetséges lépéseket a magas infláció, amely augusztusban a jegybank 2-4 százalékos céltartományának csúcsán ragadt meg.

"A következő év még mindig nehéz lesz, és nem tudhatjuk, mit hoz a második hullám, meddig fog tartani" - mondta egy forrás.