Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési intézkedések nyomán egyszerre érik a gazdaságot költséginflációs, keresleti, valamint szabályozott ár- és indirektadó-sokkok.

Az intézkedések ugyanakkor, amennyiben teljes mértékben megvalósulnak, jelentős mértékben járulhatnak hozzá a fenntartható makrogazdasági pálya kialakulásához, az egyensúlyi kockázatok csökkenéséhez.


Infláció


Az MNB feltevéseinek megvalósulása esetén - változatlan jegybanki kamat és 278 forintos euró/forint árfolyam mellett - az éves átlagos infláció 2007-ben jelentős mértékben emelkedik. Az infláció az idén kismértékben, 3,8 százalékra nőhet, jövőre 7,0 százalékra pörög fel (az első félévben ennél magasabban tetőzik, utána lejtőre kerül), majd 2008-ra 4,2 százalékra szelídülhet. Ez azonban továbbra is jelentős mértékben meghaladja az inflációs célt.

Az inflációs alap-előrejelzés bizonytalansága két forrásból fakad. Egyrészt infláció növekedést okozhat, ha a kormányzati intézkedéseknek tovagyűrűző hatásai vannak, másrészt az alacsonyabb aggregált kereslet kisebb inflációt okozhat. Alacsonyabb infláció felé mutathat, ha a lakossági fogyasztás az alappályában vázolthoz képest erőteljesebben esik, ami alacsonyabb infláció és kisebb növekedés kialakulását idézheti elő. Megítélésük szerint a magasabb infláció felé mutató bizonytalanság abban jelentkezik, hogy az inflációs sokk következtében az inflációs várakozások egy korábbinál magasabb szintre állnak be.

Megemlítendő még a szabályozott árak (különösen a gázárak) szerepe, mely a teljes horizonton jelentős inflációs hatással lehet. Becsléseink szerint a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatása 2007-ben 3 százalék, 2008-ban 1 százalék körülire tehető.


Döntőek a várakozások


Az inflációs folyamatok szempontjából döntő tényező lehet, hogy az inflációs várakozások emelkedése tartós, vagy csak átmeneti lesz. Az elmúlt félévben, de különösen a legutolsó negyedévben - összhangban az általunk készített előrejelzésekkel - mind a vállalatvezetők, mind a háztartások inflációs várakozása emelkedett. A hosszabb távú inflációs folyamatok szempontjából kulcsfontosságú tényező, hogy miként alakulnak a gazdasági szereplők várakozásai.



Lefékeződik a gazdaság, a hiány csökken


Mindezzel párhuzamosan erőteljes gazdasági lassulásra számítanak a jegybanki szakértők. A GDP-növekedése már az idén 4,0 százalék alá lassulhat, de a fekete leves csak ezután jön: jövőre 2,4, egy évre rá 2,5 százalékra, vagyis a potenciális növekedés alatti értékre számít az MNB.

A Gripen-beszerzések hatásaival együtt a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 8,1 százalék lehet az idén a tavalyi 7,4 százalékot követően. Ez jövőre 5,9, utána 4,7 százalékra apadhat.

Szintén a Gripen-hatással együtt az államháztartási hiány 9,9-10,7, jövőre 5,9-7,0 százalék lehet GDP-arányosan, az ESA-95 szerint. (A széles sávot az egyensúlyprogram okozta bizonytalanságok magyarázzák.)

A csökkenő kereslet illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor beruházásait és munkakeresletét is visszaveti, amely az állami létszámleépítések mellett lazuló munkapiaci feltételeket eredményez.


Kisebb finanszírozási igény


A fiskális intézkedések hatására az állam finanszírozási igénye jelentősen - a GDP 6 százalékával - csökken majd. Az ország teljes külső finanszírozási igénye, a lakosság és a vállalati szektor nettó finanszírozási képességének enyhe romlása miatt ennél valamivel kisebb mértékben javul. Fontos azonban megemlíteni, hogy az alappályát jelentős megvalósulási kockázatok övezik. Hangsúlyozottan ilyen a fiskális kiadáscsökkentő intézkedések egy része (pl. két éves bér-befagyasztás és létszámleépítés a közszférában, a költségvetési intézmények kiadásaink zárolása).


Visszaesik a lakossági reáljövedelem


Az adóintézkedések a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmét számottevően mérséklik. A lakossági reáljövedelmek az MNB becslése szerinti, 2005-ös 3,7 százalék után az idén még 4,3 százalékkal emelkednek, ám jövőre ugyanekkora csökkenés következik. (Egy kis matek: a két változás összességében kismértékű, 0,2 százalékos csökkenést eredményez.) 2008-ban 2,0 százalékkal nőhet a reáljövedelem.

A lakosság mindehhez nagy valószínűséggel nettó megtakarításainak csökkentésével próbál alkalmazkodni, ám ennek mértéke attól függ, hogy az intézkedéseket mennyire tekintik tartósnak, illetve, hogy milyen mértékben képes a lakosság fogyasztását kisimítani.