A monetáris tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testületének közleményében.

A tanács júliusi kamatdöntő ülésén aktuális a jegybanki alapkamat mértékét 15 bázispontos csökkentéssel 0,60 százalékban állapította meg.

Kapcsolódó

Az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta.

- A mostani kilátások alapján elképzelhető, hogy az MNB a későbbiekben tovább lazít, azaz még lejjebb szorítja a rövid, éven belül kamatokat, várhatóan az 0,5 százalék körüli szintre. "Az viszont kérdés, hogy ezt az alapkamat további csökkentésével vagy nem konvencionális eszközök, például az egyhetes betét segítségével teszi majd meg" - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.

A közlemény alapján a tanács leginkább más eszközökhöz nyúlna.

A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést

- áll a közleményben fő iránymutatásként.

A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet. Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet.

Az MNB az utóbbi hetekben nem vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem számítunk - mondta.