Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.

Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.

2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.

Rekord összegű kár keletkezett

Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.

Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.

A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.

Kis kocsi, nagy kár

A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.

Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.

Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.

Robogósok kötelező nélkül

A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.

A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.

Kgfb-s károk 2019 gépjármű-kategóriánként
DíjosztályokKárgyakoriságEgy kárra jutó kárfelhasználás (Ft)
Mindösszesen2,97%575 993
Személygépkocsi3,21%523 496
< = 37 kW telj.3,85%682 558
38-50 kW telj.2,72%467 951
51-70 kW telj.3,01%490 602
71-100 kW telj.3,38%521 904
101-180 kW telj.3,61%597 552
> 180 kW telj.3,76%576 083
Határozott idejű szerződés3,98%580 831
Motorkerékpár0,55%647 579
<= 12 kW telj.0,36%420 377
13-35 kW telj.0,49%462 940
36-70 kW telj.0,58%658 909
> 70 kW telj.0,77%882 592
Határozott idejű szerződés0,00%0
Autóbusz12,91%646 255
10-19 férőhely2,88%523 132
20-42 férőhely4,30%410 736
43-79 férőhely13,25%1 458 212
> 80 férőhely32,57%401 443
Határozott idejű szerződés14,11%425 808
Trolibusz47,58%336 881
Tehergépkocsi5,39%536 927
< 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg4,74%522 400
3,5-12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg7,65%507 365
> 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg11,23%640 875
Határozott idejű szerződés2,71%720 521
Vontató19,80%1 515 173
Pótkocsi, félpótkocsi0,09%713 413
< 0,75 tonna megengedett legnagyobb össztömeg0,03%324 996
0,75-10 tonna megengedett legnagyobb össztömeg0,05%383 284
> 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeg0,36%899 640
Határozott idejű szerződés0,18%1 025 667**
Mezőgazdasági vontató0,83%601 255
Lassú jármű0,50%582 003
Munkagép0,40%400 915
Segédmotoros kerékpár0,25%478 082
Négykerekű segédmotoros kerékpár1,20%400 000
Határozott, P frsz.3,80%478 983
Forrás: MNB

Dodzsemező trolik, csuklós buszok

A kgfb-rendszer feketebárányai a fővárosi tömegközlekedési eszközök. A trolik és a csuklós buszok rendszeresen törik össze a többi járművet a statisztikák szerint. A belvárosi kerületek szűk utcáiban többé-kevésbé szabályosan parkoló autókat kerülgető trolibuszok csaknem fele okozott tavaly kötelezős kárt, 47,58 százalékos volt náluk a kárhányad. Szerencsére az okozott kár általában viszonylag kicsi volt, átlagosan 337 ezer forint körül alakult.

A buszoknál 13 százalék körül volt tavaly a kárhányad. Míg azonban a 10-19 személyes kisbuszok nem okoznak több balesetet, mint egy átlagos személyautó, a nagyobb járműveknél megugrik a kárgyakoriság. A 80 férőhelyesnél nagyobb buszoknál már megközelíti a 33 százalékot ez a mutató, vagyis minden harmadik nagyobb busz évente egyszer legalább kárt okoz egy vétlen közlekedőnek. Ebben a kategóriában jellemzően városi tömegközlekedésben járó csuklós buszokról van szó, a károk pedig viszonylag kicsit, átlagosan 400 ezer forint körül vannak.

Az eggyel kisebb méretű, 20-79 férőhelyes buszok jóval veszélyesebbek. Bár ezek közül évente csak nagyjából minden hetedik-nyolcadik okoz balesetet, ha hibáznak a sofőrök, annak súlyos következményei szoktak lenni. Az átlagos okozott kár tavaly is megközelítette a 1,5 millió forintot, de 2017-ben csaknem 3 millió forintra emelkedett ez az összeg a tragikus veronai buszbalesetnek köszönhetően.

Veszélyes kamionosok

Az országutak legveszélyesebb járművei között tartják számon a vontatókat. Nem véletlenül, tavaly is minden ötödik okozott balesetet úgy, hogy a sofőr hibázott. Márpedig ha nem ritkán több tíz tonnányi árut szállító hatalmas monstrumok valakivel összeütköznek, ott komoly kár keletkezik, a személyi sérülések is gyakoriak.

A legnagyobb átlagos kárkifizetések tavaly ilyen baleseteknél történtek. Egy átlagos kamionos kgfb-s kárnál több mint 1,5 millió forintot fizettek ki a biztosítók, és akkor is mélyen a zsebükbe nyúltak, amikor nem a vontató, hanem az utána kötött pótkocsi okozta a kárt. Átlagosan több mint 700 ezer forintos kárt okozott egy felelőtlenül kormányzott pótkocsi vagy félpótkocsi, a 10 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű pótkocsiknál pedig 900 ezer forint körül volt az okozott kár.