Mit értünk el 10 év alatt? - tíz ábra a magyar gazdaság elmúlt évtizedéről

Szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne olvashatnánk véleményeket a közelgő válság esélyeiről. A kérdés a gazdaságpolitikusok számára is kiemelten fontos, még fontosabb annak megválaszolása, hogy gazdaságuk kellően felkészülten és erősen nézhet-e szembe a kihívásokkal. Magyarországot 2009-ben a világ egyik legsebezhetőbb országaként tartották számon, a globális válság kitörésének pillanatában az akkori kormány az elsők között fordult a nemzetközi szervezetekhez hitelért. 2019-ben, 10 évvel később hazánk gazdasági növekedésében az EU motorjának számít a visegrádi országokkal együtt, közel a teljes foglalkoztatás, visszafizettük az IMF-hitelt és az ország képes döntő részben belső forrásokból finanszírozni működését. Jelen cikkben 10 ábrán 10 olyan kiemelten fontos tényezőt kívánunk bemutatni, amelyben Magyarország jelentős mértékben előrelépett az elmúlt évtizedben.
Napi.hu, 2019. november 7. csütörtök, 14:50
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Virág Barnabás és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatói

A válságok időpontjának megjóslása régóta foglalkoztatja a közgazdászokat. A gazdaságpolitikai döntéshozók és így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is azonban a legfontosabb kérdés, hogy gazdaságunk milyen fejlődési pályára képes hosszabb távon és azon belül képes-e megőrizni stabilitását akár egy válságkörnyezetben is. Erről érdemes beszélni és szükséges esetben szakmai vitát is folytatni. Jelen cikk apropóját Csaba László akadémikus elmúlt napokban adott interjúja adta, amely Magyarországgal kapcsolatos - de e cikk szerzői szerint téves - legfontosabb állítása, hogy hazánk számára az elmúlt évtized "elvesztegetett évtized volt, amelyben nemhogy nem zárkóztunk fel, hanem egyenesen lemaradtunk". A cikk további állításait megelőlegezve annyit előre bocsájthatunk, hogy a tények az idézett állításnak az ellenkezőjét mutatják. A magyar gazdaság 2010 óta komoly fejlődést tudott felmutatni és a legtöbb értékelés szerint minden korábbinál felkészültebben, stabilabb helyzetből nézhet majd szembe a következő válsággal.

A gazdaságok ciklikus mozgását szemléletesen megragadja a Csaba László által is említett víz alá nyomott labda esete. Azonban, hogy hazánk helyzetét is megérthessük a példát érdemes pontosítani. A víz alá nyomott labda csak akkor ugrik a felszínre, ha épp nem lyukas és van benne levegő. A magyar gazdaság labdáján 2009-ben azonban számtalan lyuk tátongott és a levegő már rég elillant belőle. Ennek megfelelően a hazai gazdaságpolitika feladata 2010 után először a stabilitás helyreállításával a lyukak eltüntetése volt, miközben a gazdaságnak az emelkedéshez szükséges levegőt az adórendszer reformja, majd később a monetáris politika biztosította. De lássuk is mindezt számokban.

1. A gazdasági helyzetet jellemző legátfogóbb mutató a GDP alakulása, amely önmagában is mutatja, hogy Magyarország kivételes növekedési szakaszban van. Magyarország gazdasági növekedése 2013 óta 2 százalékponttal haladja meg az eurózóna és fél százalékponttal a visegrádi régió átlagos növekedési ütemét. 2007 és 2019 között hazánk kumulált reál GDP-növekedése magasabb volt az európai országok többségénél. Ez természetesen önmagában nem elegendő a gazdasági fejlettség utoléréséhez, de az első lépéseket jelenti e pályán. A 2010 óta tartó időszak tehát nem "elvesztegetett évtized" volt, hanem jórészt a felzárkózás évtizede. A GDP szintjét tekintve a visegrádi régióval együtt messze a 2007 végi szint fölött vagyunk, kumulálva nagyobb növekedést elérve, mint a balti gazdaságok.

Eurostat/MNB

2. A dinamikus gazdasági növekedéssel összhangban a magyar gazdasági fejlettség az elmúlt években felzárkózó pályára állt. Magyarországon a visegrádi régiós versenytársakhoz hasonlóan 25 százalékkal nőtt az egy főre jutó gazdasági össztermék. E ponton érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi válság után sem tért vissza minden labda a felszínre. Az eurót használó mediterrán országok erre mutatnak példát. A válságkezelésére a mediterrán országok a hagyományos, megszorító receptet alkalmazták: feláldozták a növekedést az egyensúly oltárán, ám így mindkettőt számottevően később érték el, mint Magyarország.

Eurostat/MNB

3. A munkaerőpiacon történt az egyik legnagyobb előrelépés 2010 óta, ami minden más eredmény alapját jelentette. A legutóbbi válság előtti években az alacsony foglalkoztatottság korlátozta a gazdasági növekedést, 2007-ben hazánk aktivitási és foglalkoztatási rátája a sereghajtók között szerepelt az uniós mezőnyben. A 2010-ben bekövetkezett munkaerőpiaci fordulat óta a foglalkoztatottak száma 3,7 millió főről 4,5 millió fő fölé emelkedett. A számottevő emelkedéshez a vállalatok élénk munkaerő-kereslete mellett kormányzati intézkedések (egykulcsos személyi jövedelemadó, munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése és kiterjesztése, közmunkaprogram) is hozzájárultak. Ezeknek köszönhetően a hazai munkaerőpiac megközelítette a teljes foglalkoztatást, a foglalkoztatási ráta felzárkózott a visegrádi országokéhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) és átlépte az uniós átlagot.

Eurostat (szezonálisan igazított adatok alapján)/MNB

4. A foglalkoztatás bővülésében kulcsszerepet játszott a munkát terhelő adók csökkentése. A 2010-ben kezdődött adóreform során az adóbevételek hangsúlya a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztási, forgalmi típusú adók irányába tolódott el. A munkát terhelő adók mérséklésének legfontosabb elemei az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény és a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése volt. A reform hatására a munkavállalói és munkáltatói adóterheket is magában foglaló átlagos adóék a 2009-es 53 százalékról 45 százalékra csökkent 2018-ra és a hatéves bérmegállapodás alapján 41 százalékra mérséklődhet a következő években. A többletmunkával szerzett jövedelmet terhelő adóteher a legnagyobb mértékben csökkent az Európai Unióban, így az adórendszer már nem bünteti a magasabb bérek elérését jelentő tudást, többlet erőfeszítést és humán tőkébe történő befektetést. Ezenfelül a gyermeket nevelők és a munkaerőpiaci szempontból leghátrányosabb csoportok adóterhelését célzottan mérséklik a családi adókedvezmény és a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei.

MNB/Európai Bizottság

5. A beruházások emelkedése a hosszú távú növekedés egyik alappillére, és egyben azt is jelzi, hogy a gazdasági szereplők bíznak a jövőben. A hazai beruházási ráta 2018-ban az Európai Unió élmezőnyében foglalt helyet, és az MNB előrejelzése szerint idén történelmi csúcsra (28,7 százalék) emelkedik. A vállalatok beruházási aktivitásának növekedését a nagyberuházási projektek mellett a beszállítói hálózat fejlődése is támogatta, amihez a kedvező finanszírozási környezet és a magas kapacitáskihasználtság is hozzájárult. Ennek fényében nehezen igazolható, hogy "Az országon belül nincs megfelelő mennyiségű befektetési lehetőség" állítás.

MNB/Ameco

6. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb pénzügyi eredménye, hogy Magyarország képes volt megszüntetni a külső forrásoktól való függését. A 2008-as pénzügyi válság kitörése különösen kedvezőtlen helyzetben érte Magyarországot - ennek egyik legkirívóbb tünete a magyar gazdaság régiós országok között kiugróan magasnak számító külső eladósodottsága volt. A válság óta ugyanakkor jelentősen csökkent a külső sérülékenység: megszűnt a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és a tartósan magas külső finanszírozási képesség, illetve az erős nettó FDI-beáramlás hatására a nettó külső adósság GDP-arányos értéke a 2010-es 55 százalék körüli értékről 2019 közepére 10 százalék alá süllyedt. Ezen belül is érdemes kiemelni, hogy a lakosság magas pénzügyi megtakarításának, illetve az önfinanszírozási programnak köszönhetően az államháztartás nettó külső adóssága megfeleződött, miközben a magánszektor nettó külső adóssága elhanyagolható mértékűvé zsugorodott.

MNB/Eurostat
Megjegyzés:
Tulajdonosi hitelek nélkül. Az EU-országok átlagánál a szélsőségesen nagy érték miatt nem vettük figyelembe Luxemburgot, Máltát, Ciprust és Írországot.

7. Az igazi fordulatot 2010 után az jelentette a korábbi gazdaságpolitikával szemben, hogy a növekedést és a felzárkózást úgy sikerült elérni, hogy közben a költségvetés egyensúlyát is sikerült helyreállítani. 3 százalék alá csökkent a költségvetés hiánya, mely 2012 előtt egyszer sem sikerült, és csökkenő pályára állt a GDP arányos államadósság. Különösen jól mutatja a 2010 előtti és 2010 utáni évtizedek gazdaságpolitikáinak fenntarthatósága közötti különbséget, hogy míg 2001 és 2011 között 29 százalékponttal nőtt, addig 2011 után 11 százalékponttal csökkent az államadósság-ráta értéke, úgy, hogy közben az államadósság szerkezete is javult. A fenntarthatóság szempontjából nagyon komoly különbség van a két évtized gazdaságpolitikája között.


8. Uniós összevetésben - kiváltképp a kontinens keleti felét tekintve - Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít. A külföldön élő magyar népesség aránya (6,5 százalék) a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól is (11,1 százalék). Csaba László állításával szemben kivándorlási mutatóink nemhogy Moldova és Litvánia szintjén nem állnak, hanem éppen, hogy Közép-Kelet-Európában a legalacsonyabb értéket mutatják.

MNB/Eurostat/ENSZ

9. Az adóelkerülés csökkentése növelte az állam bevételeit és tisztábbá tette a piaci versenyt. Magyarország korábban magas adóelkerüléssel küzdött, a be nem fizetett áfa arányát az összes áfa negyedére becsülték a szakértők. A kormányzat célzott lépéseket tett az adóbeszedés hatékonyságának javítására, az adófizetés tisztítására. Az úttörő lépés az online pénztárgépek adóhivatalhoz való bekötése volt 2013 szeptemberében, de támogatta a fehéredést az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer), valamint az online számlázás később történő bevezetése is. Az intézkedések hatására a potenciálisan beszedhető és a tényleges áfa-bevételek közötti különbség (áfarés) ma már alacsonyabb, mint az EU átlaga. Az áfa negyede helyett kevesebb mint a tizede kerüli el az adóhatóságot.

MNB/Európai Bizottság

10. A korábbi gazdaságpolitika legveszélyesebb öröksége a háztartási devizahitelek magas állománya volt, amelyet 2010 után csak a kormány, a jegybank és a Bankszövetség együttműködése tudott feloldani. A kétezres évek sorozatos gazdaságpolitikai hibáinak következményeképp 2010-ben a magánszektor hiteleinek többsége már devizában volt denominálva, ami kimagasló sérülékenységet okozott és százezrek lakhatásának elvesztésével fenyegetett. E problémát ismerte fel a 2010 utáni kormányzat, amelyre válaszul első lépésben de facto betiltotta a lakossági deviza alapú jelzálog-hitelezést és olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítettek elkerülni a szociális katasztrófát. Moratóriumot hirdetett a kilakoltatásra, a végtörlesztéssel csökkentette a lakosság devizakitettségét, bevezette az árfolyamgát intézményét és a szociálisan leginkább rászorulók részére felállította a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t. A teljes megoldáshoz azonban szükség volt a jegybank támogatására is a devizahitelek forintosításához, amely csak 2013 után állt rendelkezésre. Így került sor a devizahitelek teljes konverziójára, megmentve a lakosságot a svájci frank váratlan és jelentős árfolyamváltozásától, amely 25-30 százalékos további törlesztőrészlet-emelkedést okozott volna.

MNB

E számok alapján egyértelmű eredmények mellett néhány félreértést a versenyképesség kapcsán is érdemes tisztázni. Az MNB 2015 óta folyamatosan és kiemelten vizsgálja a versenyképesség kérdését. Ennek legfőbb célja, hogy a magyar gazdaság a következő évtizedekre is megfelelően felkészüljön. Az MNB azt az álláspontot képviseli, hogy megfelelően időzített és kivitelezett reformok hiányában egyetlen hazánkhoz hasonló jövedelmi szinten lévő ország sem képes felzárkózni a fejlett országok szintjére. Könnyen beragad a "közepes fejlettség csapdájába". Sikeres versenyképességi reformok pedig minden korábbinál közelebb emelhetnék Magyarország gazdasági fejlettségét a nyugat-európai átlaghoz.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy az MNB által kidolgozott javaslatok nyitott és értő fülekre találnak. Az MNB elemző műhelye számára megtisztelő és bizakodásra ad okot, hogy elemzéseinkre több kormányzati szerv, szakmai képviselet is hivatkozik és használja fel munkájuk során. Elég csak legközelebbi példaként a héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium által bemutatott kkv-stratégiát megemlíteni. Emellett az MNB tegnap tette közzé első alkalommal a Versenyképességi tükör című kiadványát, amely a 330 javaslatból álló Versenyképességi programjának teljesülését méri. Ez alapján állítható, hogy a 330 javaslat megvalósításának fele megkezdődött, prioritással súlyozva pedig szűk év alatt a program 22 százaléka már teljesült. Elemzéseink kapcsán a jövőben is minden véleményre és vitára nyitottak vagyunk, azonban minden körülmény között fontos, hogy állításaink a tények szilárd talaján álljanak.

Virág Barnabás és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatói

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2019.11.08 14:20

@Warlock: "Hogy mi túléljük. Kicsit elfoglalt vagyok."
Helyes.
Érdekes amit a biológiai válságról írtál. Sok igazság van benne. Ebbe így még nem gondoltam bele. Bizonyos munkákat nem váltanak ki a robotok, de abban azért ne legyenek kétségeid, hogy a gyártási folyamatokat robotizálni fogják. Mindent amit lehet és technológiailag megoldható. Ez már most is zajlik ezerrel. Ne csak az új IPhone-ra gondolj innovációban .-)
Az a fajta armageddon amiről beszélünk nem következett még be, de ebből is lesz kiút, feltámadás. Az a gazdasági összeomlás ami jön pénzügyi lesz. Maga a mai pénz, az abba vetett hit fog elpárologni. Amikor már nyíltan felvállalja a FED meg az ECB, hogy a pénzből tulajdonképpen soha nem lehet kifogyni - sem az USA-nak sem az EURO-zónának -, akkor erről mégis mint gondoljon a halandó ember.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2019.11.08 14:14

Nagyon jó cikk és pozitív a kicsengése, mindegyik ábra a helyzet javulását mutatja valamilyen formában. A pesszimisták figyelmébe ajánlom a 8. ábrát: ez azt mutatja, hogy nem vészes mértékű a kivándorlás, azaz aki tud és akar is dolgozni, jó eséllyel itthon is megtalálja a számítását.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2019.11.08 14:00

@Borisz1106: Mester... aranyos vagy... :-) Készítem fel a cégemet (immár sok éve) arra amit te armageddonnak hívsz. Hogy mi túléljük. Kicsit elfoglalt vagyok.

" csak el kelljen vernie mindenkinek a pénzét (azaz fogyasztani), mert az értéke folyamatosan csökken."

Tehát: túlzott eladósodás, elértéktelenedő vagyon, igaz-e? Ez a közgazdaságtani oldal. Ehhez jön még több dolog, ami a BIOLÓGIAI oldal, és ez az amiről senki sem beszél, nevezetesen:

1) Az emberi faj túlszaporodott, és mint minden túlszaporodott faj esetén, korcsosulás kezdődik. Ez az embernél az evolúció lassulásában, a fejlődés lassulásában, majd megszűnésében látható. Nézz körül hány értelmes fejlesztést láttál az elmúlt 10 évben, és az előző 10 éves ciklusokban? Amikkel a világ előrébb van, és nem csak a konzumidiotizmusról szól. Új iPhone milyen? Olyan mint 10 éve. Új autók? Régen voltak különbségek márkák között, ma ugyanazt a szart kapod, csak az embléma más, bármelyik szalonba mész. Meddig fogják az emberek cserélgetni a holmijaikat, hogy megvegyék újra dettó ugyanazt, mértékadó, értelmes fejlesztés nélkül?

2) Y,Z és az azt követő generációk. Tömegek a munkaerőpiacon (ld. másik topic-ban írottak), akiknek saját fogalmuk van a munkavégzésről. A bökkenő az, hogy amunkavégzésnek ultimate, örök fogalma van, egy. Mikor fog reccsenni a világ a sok visszaeső termelékenységű, de horror pénzt bérre kifizető cégek súlya alatt? Robotok jönnek, mondják ezt Y és Z-ék, hogy a proli melót majd megcsinálják.... Aha... mindenre nem lesz robot...

Amit te armageddonnak hívsz, arra azért nincs megoldás, mert még soha nem következett be. A modernkori emberiség még nem volt biológiai válságban. Most van.

"Nincs más járható gazdaságpolitika, mint a amit most a kormány és az MNB visz"

Meg mindenki más... Kényszerpálya a fentiek miatt... Az értelmesek, a jegybankok is, tisztában vannak a fentiekkel. Megtesznek mindent amit tudnak, hogy elodázzák az általad találóan elnevezett "armageddont".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2019.11.08 13:32

@Warlock: Szevasz Warlock! Végre itt vagy a sok troll között. Igazi felüdülés.
Mi volt veled?
Jogos a meglátásod, de a világ már régen szarrá van adósítva. De látod, hogy valahogy működik a dolog (én sem hittem benne). Nyomtatnak majd még több pénzt, a kamatok még negatívabbá válnak teljesen addig, hogy csak el kelljen vernie mindenkinek a pénzét (azaz fogyasztani), mert az értéke folyamatosan csökken. Ezzel fújnak egy újabb óriás buborékot ami ha kipukkan, akkor lesz armageddon.
Attól tartok ez még jó pár év (lehet 1 évtized). Kezdd el a fizikai arany és ingatlan befektetéseid növelését már most.
Nincs más járható gazdaságpolitika, mint a amit most a kormány és az MNB visz (90%-ban, a maradékon lehet vitázni).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2019.11.08 13:13

@Borisz1106: Aranyos vagy, hogy poénkodva lököd a fidesz-mantrát mester... Ne menjünk bele... többször meséltem neked, hogy mekkora fake ez a világgazdasági boom, és miért az, és mi lesz a vége, amibe Magyarország ügyesen belekapaszkodott (amiért elismerem a fidesz kormányok és Matolcsy tevékenységét). Ha megnézed, semmi mást nem csináltunk, csak felültünk a hullámra (gy.k: nem b*sztuk el, mint az előző kormányok idején). A V3-mal együtt mentünk, a baltiak legyalogoltak mindenkit (hozzáteszem: első látszatra, aztán majd megnézzük mit csinálnak a baltiak ha jön a jajgatás).

Lehet papa... lehet kedvező kamatkörnyezetet teremteni, lehet hitelfelvételre ösztönözni, szarrá adósítani világszinten a lakosságot és a vállalatokat, lehet jegybankként eszközvásárlásokat kezdeni... Lehet húzni-halasztani az elkerülhetetlent, lehet ezzel Borisz mestert boldoggá tenni... de csodát azt nem lehet csinálni mester. Az egész rendszer csak így fenntartható még ideig-óráig... de meddig? Nem lesz annál csúnyább ami jön, minél tovább húzzuk a fake-boomot?

Nem vitaindítónak szántam papa, csak gondolatébresztőnek...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html