Szigorít az MNB - Megszólalt Matolcsy György

Matolcsy György szerint a cél változatlan: marad a laza monetáris politika, csak az eszközök változtak. Az MNB elérte az inflációs célját. Az árstabilitás fenntartása érdekében a monetáris tanács (MT) szükségesnek tartotta a monetáris kondíciók megváltoztatását. Emellett a tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát - jelentette be a jegybank.
Domokos László, 2019. március 26. kedd, 15:08
Fotó: MTI Fotó

Lezárunk egy hatéves jegybanki ciklust, most pedig újat kezdünk - jelentette be Matolcsy György, a jegybank második ciklusát kezdő elnöke a mai kamatdöntés indoklásaként. Szavai szerint 2011 óta nem történt olyan döntés, amely a monetáris politika módosítását célozta volna.

Az MNB monetáris tanácsa (MT) ma elkezdte a szigorítást. A friss bejelentés szerint maradt a 0,9 százalékos alapkamat.

Az egynapos jegybanki betét kamata viszont mínusz 15 bázispontról mínusz 5 bázispontra változott szerdától. Mivel az egynapos jegybanki hitel kamata maradt 0,9 százalék, a döntés nyomán szűkült a kamatfolyosó. Az egyhetes fedezett jegybanki hitel kamata is maradt 0,9 százalék.

A tanács ma monetáris politikai változtatásról döntött, amelyek szükségesek és elégségesek a középtávú inflációs cél fenntartásához - mondta az elnök. A két fő lépés a kamatfolyosó szűkítése, valamint az átlagos kiszorítandó likviditás 100 milliárd forintos csökkentése. A fenntartás fenntarthatóságát akarjuk biztosítani - tette hozzá Matolcsy.

Mindezt kiegészíti a vállalati kötvényvásárlási program elindítása. Ez elsősorban a közepes méretű és a nagyvállalatokat célozza - de nem lehet kizárni, hogy több kisebb cég is összefog - mondta az MNB első embere.

A cél változatlan: marad a laza monetáris politika, csak az eszközök változtak - foglalta össze fő üzenetét a jegybank vezetője.

Szavaiból az derült ki,hogy az MNB számára a közeljövőben még fontosabbá válnak a negyedéves inflációs jelentések, ezek alapján dönt majd az MT - eközben azonban továbbra is maradnak a havi kamatmeghatározó MT-ülések.

Visszatérnek a kamatdöntés utáni tájékoztatók
A jövőben újra lesznek a kamatmeghatározó ülések után sajtótájékoztatók, bár nem minden alkalommal - mondta Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.

Hatékony piacokat feltételezve a mai kamatdöntés nyomán 10 bázispontos emelkedés jöhet a Buborban, emellett mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a változás se több, se kevesebb ne legyen 10 bázispontnál - válaszolta Nagy Márton MNB-alelnök egy kérdésre.

Teljesült az inflációs cél

A döntés indoklásaként az MT úgy fogalmazott a mai közleményben, hogy az MNB elérte az inflációs célját. Az árstabilitás fenntartása érdekében a tanács szükségesnek tartotta a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ennek megfelelően az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta. Emellett a tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében - a 2019 elején elindult növekedési hitelprogram (NHP) fix konstrukció kiegészítés érdekében - az MT 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. Az új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a cél a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálása. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az MNB a terméktájékoztatót április végéig teszi közzé.

Mindez a vállalatok hitelezésében versenyt jelent majd a bankok számára - tette hozzá Nagy. Míg a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladja 17 százalékot, addig a kötvényállományuk mindössze 1,5 százalék körül alakult 2018 végén. Ez az érték mind a nyugati uniós országok, mind a kelet-közép-európai országok átlagától messze elmarad.

Ilyen lesz az új kötvényprogram
A növekedési kötvényprogramban a vásárolt kötvények kibocsátói hazai székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok, devizaneme forint, a kötvények eredeti futamideje 3-10 év lehet, a hitelminősítésük legalább B+. Az MNB vásárlásának aránya egy kötvénysorozatból legfeljebb 70 százalék, az MNB maximális kitettsége pedig egy vállalatcsoporttal szemben 20 milliárd forint lehet, egy kibocsátás minimális volumene egymilliárd forint.

Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét - fogalmazott az MT.

Ezt ígérték

Még január közepén Nagy Márton a Bécsben rendezett Euromoney-konferencián azt mondta, hogy amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Nagy akkor úgy fogalmazott, hogy ez már az idei első negyedévben bekövetkezhet.

Márpedig a februári inflációs adatok március 8-i publikálásakor kiderült, hogy az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra emelkedett. A normalizálás első lépéseként Nagy akkor az FX-swap állomány leépítését, illetve a kamatfolyosóval való "manőverezést" nevezte meg. A piaci szereplők többsége régóta arra számít, hogy az irányadónak tekintett (0,9 százalékos) kamat helyett először a nem konvencionális eszköztárához fog hozzányúlni a jegybank.

HOZZÁSZÓLÁSOK