Gátat szab az MNB az újabb devizahiteleknek

Az építőipari felfutással egyre nagyobb arányban jelennek meg a kerekedel mi fejlesztésekben deviza alapú hitelek. A jegybank a szabályok átalakításával akadályozná meg a túlzott kockázatvállalást, ami egy újabb lufi kialakulásával járhatna.
Rácz Gergő, 2019. szeptember 16. hétfő, 15:52
Fotó: Shutterstock

Jövőre új szabályok szerint kell számítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által előírt biztonsági tartalékokat a bankoknak. A rendszerkockázati tőkepuffer mértékének meghatározásban az MNB a jövőben a problémás projekthitel-állományok mellett a nem problémás deviza projekthiteleket is figyelembe veszi annak érdekében, hogy ne épülhessen fel újra egészségtelen szerkezetű kereskedelmiingatlan projektfinanszírozásból fakadó rendszerkockázat.

A jegybank szerint 2016 óta ismét dinamikusan nő a kereskedelmiingatlan-piaci projekthitelezés, intézményi és földrajzi szempontból koncentrált módon, elsősorban külföldi devizában. E hitelek magas kockázatot hordozhatnak azon esetekben, amelyekben a kereskedelmi ingatlanokat bérbe vevő, devizában jegyzett bérleti díjat fizető cégek nem rendelkeznek természetes devizafedezettel, így a hitelfelvevők közvetetten árfolyamkockázatnak vannak kitéve.

Az új szabályok értelmében a jelenleg is figyelembe vett problémás kitettségek mellett a problémásnak nem minősülő, de devizában denominált projekthiteleket is számításba kell venni a tőkepufferráta meghatározásakor. Annak érdekében, hogy a tőkepuffer a hitelezési folyamatokat indokolatlanul ne gátolja, a kezdeti időszakban alacsony, 5 százalékos súllyal szerepelnek a nem problémás deviza kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitelek a számításban.

Az előírás módosítása az esetleges túlzott mértékű deviza projekthitel-kiáramlás esetén a sokkellenálló képesség megerősítését szolgálja, valamint hozzájárulhat a túlzott kockázatvállalás ellenösztönzéséhez is. Az MNB szerint a 2020. január 1-jével életbe lépő módosítások célja a megelőzés, a kezdeti időszakban várhatóan egy intézménynek sem kell tőkepuffert képeznie.

Az MNB részéről többször elhangzott, hogy a kereskedelmi ingatlanok jelentik az egyetlen olyan részét a hitelpiacnak, ahol kockázatokat látnak, így már korábban is felmerült a szabályozói beavatkozás. A hitelpiac összességében kétszámjegyű növekedést mutat, azonban se a vállalati, se a lakossági ügyfelek esetében nem lát túlfőtöttséget a jegybank.

HOZZÁSZÓLÁSOK