Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A jegybank ma megjelent, Elemzés az államháztartásról című kiadványa szerint a költségvetés helyzete mintegy 80 milliárd forinttal romlik azért, mert a képviselők a módosító indítványaik során fiktív bevételekre terveztek rá plusz költéseket.


A 3,4-3,6 százalékos előrejelzés úgy adódik, hogy a jegybank október eleji, 3,1%-os prognózisához képest 0,1 százalékponttal rosszabbnak látja a helyzetet a makrogazdasági pálya változtatása nélkül is, majd további 0,2-0,4 százalékpontos romlás adódik a makrogazdasági környezet (növekedés, árfolyam stb.) változása miatt.

Ezek a számok jó kiindulási alapnak tekinthetők ahhoz, hogy a kormány "kiigazítási igényét" felmérjük. A fentiekből kétféle következtetés vonható le: (1) egyrészt a szabad felhasználású tartalékok 200 milliárd forintos állományát törölve a deficit további intézkedések nélkül is 3 százalék alá csökken. (2) Másrészt viszont, ha a kormány a jövő évi költségvetésben a tartalékszintet a bizonytalan gazdasági helyzet miatt tartani szeretné, akkor nagyjából 1 százalékos GDP-arányos (270-300 milliárd forintos) kiigazításra lehet szükség. Feltehető persze, hogy a tartalékszintet nem kívánja teljes mértékben feltölteni, hiszen éppen az élesedő a kockázatok miatt kellenek a pótlólagos intézkedések.

A fentieket az Info Rádió értesüléseivel (zárolással, a tartalékok megtartásával akar korrigálni a kormány) összevetve úgy lehet értelmezni, hogy az MNB előrejelzését elfogadva inkább a második értelmezés él, vagyis valóban szükség lehet a 270-300 milliárdos kiigazításra.

Ugyanakkor emögött az is meghúzódik, hogy a jegybank az eddigi intézkedések hatásait összességében rosszabbnak látja, mint a kormány. Amennyiben a kabinet kitart amellett, hogy a lépések hatékonyságát ő jobbnak ítéli, akkor tisztán a makropálya változása miatt 200 milliárd forintos lehet a kiigazítási igény - és így összeér a kormány és a jegybank helyzetértékelése.