Az infláció 0,4, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest.
Az infláció esetében a növekedést elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek, míg a maginfláción belül a piaci szolgáltatások árindexének - a tavaly februári ingyenes készpénzfelvétel bázisból való kiesésének következtében - emelkedése okozta.
Inflációs alapfolyamatokat megragadó MNB-mutatók (a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja) lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest, de továbbra is stabilan a már közel két éve jellemző 1,5-2,0 százalékos sávban alakultak. A mutatók szintjei változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak.
Az iparcikkek árai lényegében nem változtak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a tartós iparcikkek árai csökkentek, míg a nem-tartósaké növekedtek.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,2 százalékkal nőttek, ami az elmúlt éveknek megfelelő áremelkedés. A termékkörön belül általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje csökkent az előző hónaphoz képest, melyet főként a tej és tejtermékek, valamint a cukor árindexének mérséklődése okozott.
Ritkán változó árú termékek inflációjának hozzájárulása (súlyuk 31,3 százalék) | 0,7 | Egyéb tételek hozzájárulása | -1,7 |
Keresletérzékeny infláció hozzájárulása (súlya 52,8 százalék) | 0,9 | Egyéb tételek hozzájárulása | -1,9 |
Adószűrt maginfláció hozzájárulása (súlya 65,6 százalék) | 0,7 | Egyéb tételek hozzájárulása | -1,8 |
Forrás: KSH, MNB-számítás |