Az infláció 0,4, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest.

Az infláció esetében a növekedést elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek, míg a maginfláción belül a piaci szolgáltatások árindexének - a tavaly februári ingyenes készpénzfelvétel bázisból való kiesésének következtében - emelkedése okozta.

Inflációs alapfolyamatokat megragadó MNB-mutatók (a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja) lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest, de továbbra is stabilan a már közel két éve jellemző 1,5-2,0 százalékos sávban alakultak. A mutatók szintjei változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak.

Az iparcikkek árai lényegében nem változtak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a tartós iparcikkek árai csökkentek, míg a nem-tartósaké növekedtek.

A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,2 százalékkal nőttek, ami az elmúlt éveknek megfelelő áremelkedés. A termékkörön belül általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek.

A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje csökkent az előző hónaphoz képest, melyet főként a tej és tejtermékek, valamint a cukor árindexének mérséklődése okozott.

A fogyasztóiár-index 2014. decemberben (éves változás, %pont)
Ritkán változó árú termékek inflációjának hozzájárulása (súlyuk 31,3 százalék)0,7Egyéb tételek hozzájárulása-1,7
Keresletérzékeny infláció hozzájárulása (súlya 52,8 százalék)0,9Egyéb tételek hozzájárulása-1,9
Adószűrt maginfláció hozzájárulása (súlya 65,6 százalék)0,7Egyéb tételek hozzájárulása-1,8
Forrás: KSH, MNB-számítás