Eszerint Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László szavzott az alapkamat 2,60 százalékra történő csökkentése mellett, míg Cinkotai János és Pleschinger Gyula tartotta volna a 2,70 százalékot.

Idén cél alatt marad az infláció, de felfelé indul

Az MT megítélése szerint az infláció 2014-ben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015-től a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a több lépcsőben végrehajtott szabályozott-ár csökkentések.

Egyelőre minden rendben

A Tanács a márciusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik és az infláció közép távon a céllal összhangban alakulhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása is mérséklődik.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban megfigyelt gyengébb árfolyam fokozatosan megjelenik a maginflációs tételek árazásában, ami az inflációs alapfolyamatok emelkedését vetíti előre. A folytatódó gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a kapacitáskihasználtság fokozatosan javulhat. Ugyanakkor a hazai reálgazdaság felől érkező inflációs nyomás szempontjából releváns lakossági fogyasztás csak lassabb ütemben élénkülhet, így a reálgazdasági környezet csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad.

Emellett a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása is a mérsékelt bérdinamika fennmaradását vetíti előre, ami elősegíti, hogy az infláció előretekintve a jegybank inflációs céljával összhangban alakuljon. A tanács több tagja a külső inflációs környezetben további lefelé mutató kockázatot lát.

Folytatódhat a külső adósság csökkenése

A tanács megítélése szerint előretekintve a magyar gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat. A gazdaság külső finanszírozási képessége 2013 végén tovább emelkedett, miközben a külső adósságráták jelentősen csökkentek. A következő években is számottevő maradhat a gazdaság külső egyensúlyi többlete, mivel a fogyasztás és a beruházás gyorsuló növekedése ellenére a külkertöbblet magas szinten stabilizálódhat. Ebben döntő szerepe van a javuló cserearánynak, illetve az emelkedő külső kereslettel párhuzamosan élénkülő exportdinamikának.

A transzferegyenleg - az EU új költségvetési periódusa miatt - viszont kismértékben mérséklődhet, mértéke ugyanakkor meghaladhatja a korábbi évekre jellemző szintet. A magas külső finanszírozási képesség révén folytatódhat a külső adósság csökkenése, amely tovább mérsékli az ország sérülékenységét. Az MTa egyik tagja ugyanakkor hangsúlyozta: a forinteszközök reálkamat-különbözete csökkent, amely pénzpiaci kockázatokat rejthet magában, mert a magas magyar államadósság miatt továbbra is számottevő az elvárt kamatprémium.

Ketten már aggódnak

Az elmúlt negyedévben a nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult, amely a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassításával, egyes feltörekvő országok sérülékenységének előtérbe kerülésével és az ukrán-orosz konfliktus kiéleződésével magyarázható. Két tanácstag véleménye szerint a további kamatcsökkentések hatása egyre kevésbé érződik a kamatcsatornán keresztül, az árfolyamcsatornára gyakorolt hatás nem egyértelmű, továbbá az inflációs várakozások elég jól horgonyzottak, így a további lazítás kedvező hatásai korlátozottak.

Egyikük szerint a túlzottan alacsony alapkamat a forinteszközök alacsony hozama miatt akár erőteljes tőkekivonást is kiválthat, ami pénzügyi stabilitási kockázatot hordozhat. A főbb kockázati mutatók volatilitása nagyobb volt a megelőző negyedévekhez képest.

A tanács tagjai ugyanakkor egyetértettek abban, hogy Magyarország helyzete más feltörekvőkkel összehasonlítva fundamentálisan erős, sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Egy tanácstag kiemelte, hogy az infláció csökkenése és várt pályája alapján az előretekintő reálkamatnál továbbra is vonzóak lehetnek a hazai eszközök régiós összevetésben, továbbá egy másik tanácstag megemlítette, hogy az eurozónában deflációs veszély van, mely ránk is érdemi hatással lehet. Az MT értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

Három alternatív forgatókönyvet látnak

Az MT a márciusi inflációs jelentés alappályája körül három alternatív forgatókönyvet azonosított:

- A tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló verziónál az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.

- A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban.

- Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás élénkülésével, így a belföldi dezinfláció mérséklődésével számoló forgatókönyv.

Most már közeledik a kamatciklus alja

A tanács többsége szerint a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre, azonban a megemelkedett bizonytalanság a korábbinál is kisebb kamatcsökkentést indokolt. Hangsúlyozták, hogy a csökkentéssel az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja, a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén pedig nem látnak lehetőséget további kamatcsökkentésre.

Több döntéshozó szerint a 10 bázispontos csökkentésnek jó üzenete lehet, mert illeszkedik a korábbi kommunikációba és erősítheti az intézményi hitelességet, hogy a korábban jelzett óvatos lépésekben közelítik meg a kamatciklus végét. A többsége egyetértett abban, hogy egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a közleményben a kamatciklus közeli lezárásával. Egy döntéshozó kifejtette, hogy az inflációs jelentés előrejelzéséhez kötve, a 10 bázispontos csökkentéssel együtt, lezáró üzenetet javasolna. A Tanács két tagjának véleménye szerint már elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az alapkamat jelenlegi szintje biztosíthatja az inflációs cél elérését és az ahhoz szükséges reálgazdasági élénkítést. Megítélésük szerint az irányadó kamatláb további mérséklése kockázatot hordoz magában, míg annak kedvező hatásai korlátozottan érvényesülhetnek.

A többsége szerint - az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve - a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén az MT nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására - olvasható a jegyzőkönyvben.