Idén 0,9 százalékkal nőhet a hazai GDP, köszönhetően annak, hogy a külföldi konjunktúra szerkezete kedvező a magyar gazdaság számára, azonban jövőre már a nyugat-európai kiigazító intézkedések miatt lassulhat az export iránti kereslet. A belföldi keresleti komponensek jövőre kilábalásnak indulhatnak, de a korábbi előrejelzésekhez képest gyengébb lehet ennek az üteme. Ezeken túl, a 29 pontos akcióterv több eleme is rontja a növekedési kilátásokat: a bankadó, a költségvetési kiadások visszafaragása, és az állami vállalatok bértömegének visszafogása. Ezen a kedvezményes társaság adókulcs segíthet, és a 16 százalékos szja is, de utóbbiról nem készítettek a jegybank szakértői elemzést, hiszen még nem ismertek a részletek.
 
Az inflációs folyamatok is rosszabbul alakulhatnak a korábbiakhoz képest: a maginfláció ugyan továbbra is alacsony, de a nyersanyagok árának emelkedése - amihez új elemként csatlakozott a búza is - és a gyengébb forintárfolyam miatt rosszabbak lehetnek az inflációs kilátások. Az idei év második felében enyhén csökkenhet a fogyasztói árindex - nagyrészt a hatósági ármoratóriumnak köszönhetően -, mélypontját a harmadik negyedévben érheti el. Ezt követően lassú emelkedésnek indulhat, és jövőre a hazai kereslet fellendülése ezt tovább gyorsíthatja.

Mind a GDP-t, mind az inflációt ugyanakkor módosíthatja néhány további tényező: az iparcikkek árában még nem figyelhető meg a gyengébb forint - ha ez jelentkezik, akkor az emelheti az inflációt, de ha nem, akkor a gyengébb hazai kereslet a GDP-re hathat kedvezőtlenül. A 2011-es költségvetés részletei még egyáltalán nem ismertek, ami szintén jelentősen módosíthat, valamint a bérek alakulása és a pénzügyi közvetítő rendszer aktivitása is kockázatokat rejt magában.

A munkapiac alakulását illetően a jegybank szakértői szerint a foglalkoztatás első félévben megindult növekedése ellenére a munkanélküliség akár tartósan is magas maradhat, köszönhetően annak, hogy egyre több aktív munkavállaló jelenik meg a piacon. A versenyszféra bérei az év elején meglódultak, de ez alapvetően statisztikai hatás volt, azóta korrigált is. Hosszabb távon az emelkedésük elmaradhat a termelékenység bővülésétől, és inflációs hatással is járhatnak.

A külső egyensúly a korábbi előrejelzésekhez hasonlóan kifejezetten kedvezően alakulhat: a reálgazdasági egyenleg a következő években folyamatosan pozitív maradhat és a jövedelemegyenleg csökkenő hiánya is megmaradhat, köszönhetően annak, hogy a bankadó miatt csökkennek a pénzintézetek profitkilátásai és így a nyereség hazautalások is.

Az államháztartás hiánya az első félévben a várakozásokhoz képest rosszabbul alakult, amit kompenzálni tudtak a kormányzati intézkedések, ám az idei 3,8 százalékos deficitcél előrejelzéséhez további intézkedésekre lesz szükség. Jövőre és 2012-ben - a jelenlegi ismeretek szerint - 4,1, illetve 3,7 százalék körül alakulhat a hiány, azaz komoly kiigazításokra lesz még szükség.