Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az államháztartással kapcsolatban az MNB szakértői úgy vélik, hogy 2012-ben a szabad tartalékok törlésével és a fejezeti zárolásokkal a GDP 2,6 százalékpontjára lesz leszorítható a hiány. Ugyanakkor a jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a fejezeti zárolások törlése csak megfelelő kiadáscsökkentő intézkedések mellett hajtható végre, a tartalékok törlése pedig nem ad lehetőséget a kockázatok kezelésére.

Forgatókönyvek a kockázatokra

Az előrejelzést több bizonytalansági tényező övezi. Az első, nagyon óvatos szcenárió szerint az európai adósságválság további mélyülése jelenti a legfőbb kockázatot. Ez a jelentés által felvázolt pályától lényegesen eltérítheti a gazdaság állapotát.

Az európai bankrendszer tőkehelyzetének meggyengülése és az üzleti bizalom romlása az eurózóna recesszióján keresztül fékezné a magyar exportot, valamint a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése növelné a magyar eszközök kockázati prémiumát. Ebben az esetben a gazdaság helyzetét a monetáris politika fokozatos, ám erőteljes kamatemeléssel tudná csak stabilizálni.

A második forgatókönyv a mai helyzetnél kedvezőbb feltételekkel számol. Ebben az esetben az európai döntéshozók 2012 első negyedében gyors és határozott lépéseket tesznek az adósságválság rendezésére. Ez még az idénre várt hazai stagnálást is a bővülés irányába mozdíthatja. Ebből a jelenlegi kamatszint tartása, majd óvatos csökkentése következik.

További kockázati tényezőt jelent a kibocsátási rés becslése. A válság óta a magyar gazdaság kapacitása erőteljesen szűkülhetett. A gyors szektorális átalakulások, a keményedő finanszírozási korlátok, az emelkedő csődráták egyaránt a potenciális növekedési ütem csökkenése irányába mutatnak. Mindez dezinflációs hatással jár együtt és változatlan feltételek mellett az alapkamat tartását vetíti előre annak érdekében, hogy az inflációs cél a jegybanki horizonton elérhető legyen.

Az alappálya stagnálást vár jövőre

A Simor András jegybankelnök által már kedden a kamatmeghatározó ülést követően ismertetett prognózis jövőre 5 százalékos inflációval és 0,1 százalékos gazdasági növekedéssel, míg 2013-ra 2,6 százalékos árindexszel és 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol.

Az éves GDP-előrejelzés legyezőábrája
(éves változás, szezonális igazított és kiegyensúlyozott adatok alapján)

Forrás: MNB

2013 első felére elérhetővé válhat az inflációs cél, de ehhez szigorú kamatpályát kell fenntartani. A stáb elemzése szerint némileg tovább szigorodnak a monetáris kondíciók, azaz további kamatemelés várható.

Az éves inflációs előrejelzés legyezőábrája

Forrás: MNB

A fiskális politika hatása a háztartásokra

A költségvetési folyamatok, azokon belül is elsősorban a jövedelemadók csökkentése idén a GDP 2,7 százalékával egyenértékű keresletbővülést eredményezett. Jövőre azonban mindez 2,4 százalékos mínusszal jár együtt. A fiskális politika a háztartásokat terheli jövőre nagy mértékben, elsősorban a szociális kiadások lefaragásán keresztül. 2013-ban pedig további mérsékelt keresletszűkülés várható.

A háztartások felé irányuló fiskális impulzus tényezői (a GDP százalékában)
201120122013
1) Személyi jövedelemadó1,6-0,40,1
2) Járulékok0,20,1-0,3
3) Nettó bérek közterhek nélkül-0,5-0,2-0,2
4) Pénzbeni szociális juttatások-0,3-0,6-0,5
5) Reálhozam kifizetés (egyszeri transzfer)0,8-0,80.0
6) Végtörlesztés (közvetett állami transzfer)0,00,2-0,2
7) Bérkompenzáció - transzfer a vállalatoktól0,00,20,3
Impulzus összesen1,8-1,5-0,8
Forrás: MNB