A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. A jegybank működése törvényes és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak - olvasható a MNB sajtóközleményében.

Az Állami Számvevőszék jelentése számos, tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz. A dokumentum általánosító megállapításai félrevezetőek, az ÁSZ következtetései aránytalanok. Az Állami Számvevőszék nem tartja be saját ellenőrzési elveit és standardjait sem; nem veszi figyelembe a lényegesség elvét. A Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék jelentésének végső tartalmáról csak a sajtóból értesült, a végleges jelentést az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyelőre még nem küldte meg.

Az Állami Számvevőszék által hivatkozott IMF felé történt adatszolgáltatás a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta. A cél az volt, hogy IMF-től lehívott összeg az országban maradjon, miközben félő volt, hogy a külföldi anyabankok esetleges forráskivonása ezzel ellentétes hatást vált ki. Az ÁSZ által hivatkozott hitelintézeti törvényben foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az IMF által az IMF Alapokmány értelmében jogszerűen igényelt egyes üzleti titoknak minősülő adatokat az adatgazda megfelelő hozzájárulása alapján az MNB az IMF-nek továbbítsa.

Az ugyanakkor tény, hogy az IMF által szabályszerűen igényelt adatszolgáltatásról az adatszolgáltatást megelőzően az érintett hitelintézetek írásbeli hozzájárulásának beszerzése valóban elmaradt. Ezzel kapcsolatban az MNB elnöke már az ÁSZ jelen vizsgálata folyamán intézkedett a felelősök és az eljárásrendi hibák kivizsgálása és részletes feltárása iránt. Az MNB ugyanakkor a mulasztást időközben már orvosolta és az érintett hitelintézetektől az adatszolgáltatásra vonatkozó írásbeli hozzájárulásokat hiánytalanul beszerezte.

Nem felel meg a valóságnak az ÁSZ az MNB iratkezelésére vonatkozó megállapítása sem. A megállapítás alapját képező, az MNB által 2003-ban bevezetett, a napi gyakorlatban használt elektronikus iratkezelési rendszer ugyanis megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak, ennek a rendszernek az auditálása történt meg 2012-ben. Az illetékes közlevéltár az ellenőrzések során ezzel kapcsolatban megállapítást nem tett, hibát nem tárt fel.

Nincs összhangban a tényekkel az Állami Számvevőszék a Pénzjegynyomda nyereségének elvonására vonatkozó megállapítása sem. Az MNB Pénzjegynyomdával kapcsolatos döntései a hazai biztonságos bankjegyellátást semmilyen formában nem veszélyeztetik, ugyanis a bankjegy-kibocsátási tevékenységet a törvény alapján nem a társaság, hanem az MNB végzi/végezheti - szögezi le a MNB.

A jegybank költségei csak az elmúlt két évben több mint egy milliárd forinttal csökkentek; az MNB gazdálkodása a közintézmények között példamutatóan költséghatékony.

Összességében az Állami Számvevőszék jelentése nem ad valós képet Magyarország központi bankjáról, annak minősége nem áll összhangban az ÁSZ alapértékeivel. Az ÁSZ magatartása és módszere alkalmas arra, hogy aláássa a pártatlan ellenőrzésbe vetett hitet - olvasható a közleményben.