Az óvatosság a legfontosabb, ezért a kamatcsökkentés fokozatosan indulhat meg - mondta Gerhardt -, azért is, mert az ország nem bírna el egy újabb, 8-10 százalékos forintgyengülést. Hangsúlyozni kell, hogy a kamatcsökkentésnek nagyon fokozatos folyamatnak kell lennie - tette hozzá. Gerhardt szerint, ha az alapkamat 12-15 százalék között lenne, akkor lehetne 50 bázispontonként csökkenteni, de nálunk a kamatszint ennek nagyjából a fele (7 százalék).

A magyar alapkamat immár fél éve 7 százalék, és a legutóbbi kamatdöntés (június 26.) előtt is úgy gondolták a piaci elemzők, hogy a jegybank kivár a megállapodás létrejöttéig, így év vége felé kerülhetne sor kamatcsökkentésre.

A jegybanktörvény elfogadásával az IMF-tárgyalások megkezdése előtt elhárult az akadály, az Európai Bizottság és az IMF pedig megjelölte július 17-ét kezdődátumként.

Gerhardt szerint az a tény, hogy megkapta Magyarország a dátumot, reményt ad arra, hogy a dolgok jó irányt vesznek, és szeretnének olyan kamatkörnyezetet teremteni ebben a helyzetben, ami ösztönzőt nyújt a növekedési ciklus megindulása előtt. Szerinte "természetesen már ebben a hónapban is lehet kamatcsökkentés, a lehetőség megvan." Kocziszky szerint az, hogy január óta 7 százalékon tartotta a kamatot a jegybank, szigorításként értelmezhető, ugyanis eközben a kockázati felárak csökkentek, a forint pedig erősödött.

Kocziszky szerint az infláció sem probléma, a júniusi adat "abszolút beleillik" a jegybank előrejelzésébe, és az inflációs ráta jövőre a jegybanki cél közelébe ereszkedhet. A döntéshozók azt is figyelembe veszik, ami az infláció mögött van, jelen esetben az adóemelés és a nyersanyagok árának változása - tette hozzá Gerhardt. Kocziszky szerint az infláció nem jelent akadályt a kamatcsökkentés előtt.

Gerhardt Ferenc és Kocziszky György a héttagú monetáris tanács négy külső tagja közé tartoznak.