Még nem írt végrendeletet? Könnyen pórul járhat!

A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készített felmérésből. Továbbra is sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is, a félreértések pedig gyakran vezetnek pereskedéshez az örökösök között.
Domokos László, 2018. november 6. kedd, 15:10
Fotó: Shutterstock

Kevesen és helytelenül végrendelkeznek a magyarok - állapította meg egy, a lakosság végrendelettel kapcsolatos tudását és szokásait vizsgáló, több mint 500 fő részvételével, a MOKK megbízásából készített online felmérés.

Eszerint továbbra is számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést. Az egyik leggyakoribb téves elképzelés a szóbeli végrendelethez kapcsolódik: a magyarok kétharmada szerint a szóban tett ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal. A Polgári törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, így általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret.

Sok a bizonytalanság az írásbeli végrendelkezéssel kapcsolatban is. Bár egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló végrendelet, melyek között sok a hibás dokumentum. A legjellemzőbb félreértés a sajátkezűleg készített végrendeletre vonatkozik: a válaszadók kétharmada nem tudta, hogy egy aláírt, elejétől a végéig saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását, ám amennyiben géppel készítik, minden oldalát alá kell írnia a tanúknak és a végrendelkezőnek egyaránt.

A közjegyzők szerepével kapcsolatosan is sok a félreértés. A megkérdezettek több mint 60 százaléka elegendőnek gondolja közjegyzőnél letétbe helyezni végrendeletét, holott ez önmagában még nem garancia arra, hogy tartalmilag is érvényes.

A házilag készített végrendeletekkel nem csak az a probléma, hogy nagyrészt soha, vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen dokumentumok száma - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen, alakilag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb.

Nem csak a végrendelkezés formai és tartalmi szabályainál vannak hiányosságok: a magyarok 60 százaléka nem tudja, hogy az öröklésből való kizárás nem egyenlő a kitagadással. Érvényes kizárás esetén a törvényes örökösök meghatározott körét megilleti a kötelesrész (az a minimum rész, amely az örökösöknek a törvény szerint jár), míg a kitagadott felet nem - ám a kitagadásnak törvényben rögzített, szigorú feltételei vannak.

Nem meglepő a sok bizonytalanság: a válaszadók mintegy 90 százalékának nincs végrendelete. A kérdőívet kitöltők harmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben tervez végintézkedést tenni, a megkérdezettek 80 százaléka pedig szakértői segítséget is igénybe venne végrendelete elkészítéséhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK