Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Óriási várakozás övezi az új kormány lakásfelújítási programját, amelynek alapelve, hogy nem a fogyasztást, hanem az energetikai korszerűsítést kell támogatni, mivel az megtérülő befektetés. Egyelőre nem tudni, hogy adó-visszatérítés vagy más kedvezmény formájában támogatják majd, és mennyivel a munkálatokat, amit a magyar lakásállomány jelentős részében akár ma el lehetne kezdeni. Az utóbbi években jelentősen emelkedő energiaköltségek miatt a lakáspiacon is érzékelhető már a szemléletváltás: a vásárlók a döntés előtt alaposan megnézik a kiszemelt ingatlan éves fűtési és melegvíz-számláit. Az eladó lakások legfeljebb öt-hat százaléka olyan, ahol csak át kell lépni a küszöböt és beakasztani a gardróbba az új tulajdonos ruháit – mondja Szmolka Miklós, az A1 ingatlanközvetítő hálózat értékesítési igazgatója. Majd hozzáteszi: a lakóingatlanok 20–25 százaléka teljes felújítást igényel. A tulajdonosok többsége egy füst alatt, még a beköltözés előtt elvégeztetik a teljes műszaki-energetikai felújítást. Hamar Ernő, egy pesti generálkivitelező csapat vezetője szerint a megrendelők jellemzően frissen vásárolt otthonukra kérnek árajánlatot. A lakásfelújítások 70 százalékában ma már ablakcserét is kérnek, és majdnem ennyien korszerűsíttetik a fűtési rendszert cirkóra vagy újabban infrafűtésre. A költségvetés legdrágább része a fűtés-korszerűsítés, ami egy 70 négyzetméteres lakás esetében 700-800 ezer forint, ehhez viszont a régi társasházakban rendszerint társul még a kémény bélelése, ami méterenként 11-12 ezer forint. Az ablakcsere félmillió forintos tétel, a vízszerelés és a villany sem sokkal kevesebb. Az átlagos árfekvésű csempével, szaniterekkel és szerelvényekkel megrendelt felújításra így összességében legalább 2-3 millió forintot kell számolni. A kimutatható rezsiköltség-megtakarítást eredményező felújításokat az Otthon Centrum és a Masterplast közös felmérése során kategorizálták. Alapul egy 70-80 négyzetméteres sátortetős, 40-50 éve épült házat vettek, aminek évente 280–350 ezer forint a fűtés- és melegvízdíja. A húsz centi vastag padlás és a tizenkét centis homlokzati hőszigeteléssel, nyílászárócserével, helyiségenkénti hőszabályozással és modern kombikondenzációs kazán beépítésével számolt munka 2,4–2,8 millió forint és 70 százalékos energiamegtakarítást eredményez, ami évente 190–225 ezer forint. Vastagabb hőszigeteléssel, háromrétegű üvegezésű nyílászárókkal és a kazán mellett napkollektorokkal kombinált rendszerrel a felújítás 3,8–4,2 millió forint, ám évente 230–290 ezer forint a megtakarítás. A Magyar Ingatlanszövetség alelnöke, Petrovszky Gábor úgy véli, az energetikai felújítások jelentőségét még csak ezután ismerik fel igazán itthon. Hátráltató tényező, hogy a magyarok ritkán, átlag 10-12 évente költöznek, vagyis nem tapasztalták még meg széles körben, hogy mit is jelent egy olcsón üzemeltethető lakás. Ráadásul sok felújítás hatékonysága is igen rossz. A hőszigetelés és a fűtés-korszerűsítés támogatása Petrovszky megfogalmazása szerint felér egy adócsökkentéssel, ráadásul az állam is nyer rajta, nem csak a családok, hiszen a dotált, pazarló gázszámlák támogatása a központi büdzsének is pénz, miközben a családoknak is havonta legalább 20-30 százalékos többletkiadást jelent.