Most éri meg lakást felújítani?

A lakásfelújítás támogatása felér egy adócsökkentéssel, a fűtés-korszerűsítés és a hőszigetelés ráadásul hosszú távú megtakarítást jelent, így a műszaki felújítást érdemes megfizetni- írja a pénteki Népszabadság.
NAPI, 2010. június 18. péntek, 08:42

Óriási várakozás övezi az új kormány lakásfelújítási programját, amelynek alapelve, hogy nem a fogyasztást, hanem az energetikai korszerűsítést kell támogatni, mivel az megtérülő befektetés. Egyelőre nem tudni, hogy adó-visszatérítés vagy más kedvezmény formájában támogatják majd, és mennyivel a munkálatokat, amit a magyar lakásállomány jelentős részében akár ma el lehetne kezdeni. Az utóbbi években jelentősen emelkedő energiaköltségek miatt a lakáspiacon is érzékelhető már a szemléletváltás: a vásárlók a döntés előtt alaposan megnézik a kiszemelt ingatlan éves fűtési és melegvíz-számláit.

Az eladó lakások legfeljebb öt-hat százaléka olyan, ahol csak át kell lépni a küszöböt és beakasztani a gardróbba az új tulajdonos ruháit - mondja Szmolka Miklós, az A1 ingatlanközvetítő hálózat értékesítési igazgatója. Majd hozzáteszi: a lakóingatlanok 20-25 százaléka teljes felújítást igényel.

A tulajdonosok többsége egy füst alatt, még a beköltözés előtt elvégeztetik a teljes műszaki-energetikai felújítást. Hamar Ernő, egy pesti generálkivitelező csapat vezetője szerint a megrendelők jellemzően frissen vásárolt otthonukra kérnek árajánlatot. A lakásfelújítások 70 százalékában ma már ablakcserét is kérnek, és majdnem ennyien korszerűsíttetik a fűtési rendszert cirkóra vagy újabban infrafűtésre.

A költségvetés legdrágább része a fűtés-korszerűsítés, ami egy 70 négyzetméteres lakás esetében 700-800 ezer forint, ehhez viszont a régi társasházakban rendszerint társul még a kémény bélelése, ami méterenként 11-12 ezer forint. Az ablakcsere félmillió forintos tétel, a vízszerelés és a villany sem sokkal kevesebb. Az átlagos árfekvésű csempével, szaniterekkel és szerelvényekkel megrendelt felújításra így összességében legalább 2-3 millió forintot kell számolni.

A kimutatható rezsiköltség-megtakarítást eredményező felújításokat az Otthon Centrum és a Masterplast közös felmérése során kategorizálták. Alapul egy 70-80 négyzetméteres sátortetős, 40-50 éve épült házat vettek, aminek évente 280-350 ezer forint a fűtés- és melegvízdíja. A húsz centi vastag padlás és a tizenkét centis homlokzati hőszigeteléssel, nyílászárócserével, helyiségenkénti hőszabályozással és modern kombikondenzációs kazán beépítésével számolt munka 2,4-2,8 millió forint és 70 százalékos energiamegtakarítást eredményez, ami évente 190-225 ezer forint. Vastagabb hőszigeteléssel, háromrétegű üvegezésű nyílászárókkal és a kazán mellett napkollektorokkal kombinált rendszerrel a felújítás 3,8-4,2 millió forint, ám évente 230-290 ezer forint a megtakarítás.

A Magyar Ingatlanszövetség alelnöke, Petrovszky Gábor úgy véli, az energetikai felújítások jelentőségét még csak ezután ismerik fel igazán itthon. Hátráltató tényező, hogy a magyarok ritkán, átlag 10-12 évente költöznek, vagyis nem tapasztalták még meg széles körben, hogy mit is jelent egy olcsón üzemeltethető lakás. Ráadásul sok felújítás hatékonysága is igen rossz.

A hőszigetelés és a fűtés-korszerűsítés támogatása Petrovszky megfogalmazása szerint felér egy adócsökkentéssel, ráadásul az állam is nyer rajta, nem csak a családok, hiszen a dotált, pazarló gázszámlák támogatása a központi büdzsének is pénz, miközben a családoknak is havonta legalább 20-30 százalékos többletkiadást jelent.

HOZZÁSZÓLÁSOK