Mozgósították a protesztszavazókat - hova teszik az X-et?

Az utolsó hónapok egy választási kampányban komoly változásokat hozhatnak. Legfőképpen a protestszavazók szempomntjából fontos ez az időszak. Négy évvel ezelőtt szinte végig képes volt tematizálni a kampányt a Fidesz. Ebből a szempontból vizsgálta meg a Policy Agenda (PA) a mostani időszakot is.
Szepesi Anita, 2018. március 28. szerda, 07:51
Fotó: Shutterstock

A Fidesz választási stratégiája 2014-es és a mostani választásokon is az volt, hogy hideg kampány legyen. Ez elegendő a saját tábor összetartására ugyanakkor nem mobilizálja a protestszavazókat. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok hetek óta arról beszélnek, hogy minél magasabb a részvétel, annál valószínűbb, hogy nincsen parlamenti többsége a Fidesznek.

A hideg kampány egyik fontos eszköze, hogy el kell bizonytalanítani az ellenzéki választókat, akik így kisebb számban mennek el szavazni. A másik, hogy csökkenteni kell a választás tétjét. Azaz azt a képet kell sugároznia magáról a kormánypártnak, csak a győzelem mértéke a kérdéses. Ez utóbbi Hódmezővásárhelyen rendezett időközi polgármester-választásig működött is. Az ellenzéki pártok nagyjából azt a tétet tudták a választók számára megfogalmazni, hogy "meg kell akadályozni az újabb kétharmadot". Február vége óta azonban választók számára újra kinyílt a valódi változás esélye, és ez vitathatatlanul a választási részvétel növekedését eredményezi.

Emiatt lenne nagyon fontos a Fidesz számára, hogy uralja a politikai napirendet. Azaz olyan ügyeket hozzon elő, amelyek őt segítik, saját narratíváját erősítik, és az ellenzéket rossz szerepbe szorítják bele.

Négy évvel ezelőtt...

A 2014-es kampány időszakot tematizációs szempontból vizsgálta a PA. Akkor, bár voltak negatív ügyek a kormánypárt számára, de ezek közül igazán szimbolikus és rövid ideig bírt csak tematizációs erővel: Rogán Antal ingatlanügye volt. Ezzel szemben Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettes elleni vádak végig tematizálták a kampány utolsó időszakát.

Paks II. ügye szinte folyamatosan megmaradt kormánnyal szembeni vádként az elmúlt években, de érdemes ennek hatékonyságát megnézni. Marginális ennek a kérdésnek a 2018. évi országgyűlési kampányban a szerepe. Azaz láthatólag az ellenzéki pártok is rájöttek, hogy ezzel korlátozottan lehet mobilizálni a kormány ellenes szavazókat.

2014-ben a Fidesz tehát hozta a kötelezőt, és képes volt uralni a politikai napirendet. Megteremtette annak a feltételeit, hogy a kormány váltást akaró szavazók nem menjenek el szavazni, és ezáltal alacsony is lett a részévételi arány áprilisban.

... és most

Ugyan még hátravan bő egy hét a kampányból, de már látszik, hogy ennek teljesen más a dinamikája. Egyrészt a médiaszerkezet még megosztottabb lett, hiszen a hírek, azok fontossága szempontjából még erősebben párhuzamos valóságok jöttek létre. Azok a hírek, amelyek az egyik "valóságban" a legfontosabbak, meg sem jelennek a másik "valóság" hírei között.

Ezzel együtt az is kijelenthető, hogy nincsen olyan tematizációs ereje most a Fidesznek, mint négy évvel ezelőtt volt. A migránsozás, sorosozás, rezsicsökkentés, gazdaság erősödik elemek megtalálhatóak a mostani kampányban (ezek közül az utolsó kettő elem egyáltalán nem új), de közben több negatív ügy is magyarázkodásra készteti a kormánypártokat, és erősebben jelennek meg ezek a témák a nyilvánosságban.

Közpolitikai témák közül az oktatás, és az egészségügy állandó tematizációs erővel rendelkezik (mindkettő választói fontossága nagyot nőtt négy év alatt), míg a korrupciós ügyek, vadászatok, rejtélyes örökségek új témát adnak a választások előtt pár héttel. Az utóbbi témák pedig kifejezetten olyanok, amelyek mobilizálják is a választókat, és a korábban bizonytalan szavazókat is szavazásra késztetik. Ebből a szempontból volt politikai hiba a miniszterelnök március 15-ei beszéde, amikor megfenyegette - ellenzéki pártok szerint - a teljes ellenzéki szavazótábort. Ez ugyanis tovább "hevítette" a kampányt, és a Fidesznek, bár nem volt érdeke forró kampányt csinált.

Címlapkép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK