Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő - derül ki a Policy Agenda kutatásából. A 2017-es személyi jövedelemadó bevallások alapján megvizsgálták, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem - ezt mutatják a számok a Policy Agenda szerint.

A bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka havi átlagban még a minimálbért (bruttó 138 ezer forint) sem kereste meg (1,45 millió munkavállaló), 43 százaléka a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1,83 millió fő), 23 százaléka keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csak 981 ezer dolgozó fizetése volt az átlagbér felett éves szinten 2017-ben.

A Policy Agenda számításai szerint a társadalom alsó 52 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom felső 10 százaléka. A felső 5 százaléka a dolgozói társadalomnak keres együtt annyit, mint a társadalom alsó 40 százaléka. Csal a versenyszférát nézve pedig még rosszabb az arány. Ott az alsó 58 százalék keresete egyezik meg a felső 10 százalékkal. A torz béreloszlást az egykulcsos adórendszer csak konzerválja, hiszen a legmagasabb jövedelem-csoport és a legalacsonyabb is ugyanúgy adózik

A kutatásból az is kiderült, hogy a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada. Átszámítva ez azt jelenti, hogy 426 ezer fő bérjövedelme lényegében megegyezik 2,8 millió munkavállalóéval. Ez a "torz-helyzet" jobban kifejezhető a Policy agenda szerint azzal, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.