Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2018-as Mt.-változásokat érdemes az azokat bevezető jogszabályok szerinti csoportosítás helyett tematikusan számba venni - írja a blogon Pentz Edina, a tanácsadócég bérszámfejtési vezetője.

Kismamák foglalkoztatása

A kismamákkal kapcsolatos változások célja a munkahelyi kockázatnak való kitettségük csökkentése, és az Mt. 92/85/EGK rendelettel való összhangjának megteremtése. Ennek érdekében az új jogszabályszöveg előírja, hogy a dolgozó munkakörének az eddigi kritériumokon túl (testi alkat, fejlettség) az egészségi állapotának is meg kell felelnie.

A munkavállaló egészségi állapotának megváltozása esetén a munkáltató elsősorban a munkafeltételek és a munkaidő-beosztás módosításával köteles megteremteni az egészségi állapotnak megfelelő munkavégzés körülményeit - a dolgozó eredeti munkakörénél maradva. Ha a dolgozó eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására így nincs lehetőség, akkor képzettségének és egészségi állapotának megfelelő más munkahelyet kell neki felajánlani a munkáltatónál.

Új jogosultság a szakszervezeti tisztségviselőknek

A munkavállalói képviselőkre vonatkozó szabályok rövid változtatásával az Mt. értelmező rendelkezései között található "munkavállalói képviselői" definíció kibővül a szakszervezeti tisztségviselővel.

Ez a pozíció erősödését eredményezi majd, mivel a jövőben ők is élhetnek majd a lehetőséggel, hogy munkaviszonyuk jogellenes megszüntetésének esetén eredeti munkakörbe történő visszahelyezésüket igényeljék.

Megváltozott munkaképességűek - új fogalom 2018-tól

A jogszabályváltozás 2018. január 1-től új fogalmat épített be az Mt.-be, a megváltozott munkaképességűek csoportját. Az egyszerűsített definíció összefogóan takarja mindazokat, akik a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett, hatályos minősítés alapján rokkantsági ellátásban részesülnek; egészségi állapotuk 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű; legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek vagy munkaképesség-csökkenésük 50-100 százalékos mértékű. A megváltozott munkaképességű munkavállaló évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult.

Teljesítménybérnél is irányadó a legkisebb bér

Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén alapbérként nem lehet a kormány által rendeletben meghatározott kötelező minimálbérnél, vagy - bizonyos munkakörök esetén - garantált bérminimumnál alacsonyabb összeget meghatározni. Teljesítménybér kikötése esetén a 100 százalékos teljesítéshez tartozó alapbér meghatározásakor ezeket az összegeket kell szem előtt tartani.

Pentz Edina szerint ezek a módosítások érdemi változásokat nem jelentenek. Pusztán formai újdonságot jelent, hogy a minimálbér mellett már a garantált bérminimum összegének éves felülvizsgálata is kötelező.

Új kézbesítési szabályok

A "kézbesítési fikció" nevű jogintézményről első ránézésre azt gondolhatjuk, hogy az új fogalom bevezetése az Mt.-t csak néhány kifejezés cseréje érinti, a változás azonban nem merül ki ennyiben. A kézbesítési fikció alkalmazásával kézbesítettnek tekintendő, és ezáltal hatályosult jognyilatkozat esetén - ha bírósági eljárásnak van helye - a kézbesítési kifogásra (korábban: kézbesítési vélelem megdöntése) jogosult fél ezen kérelmét legkésőbb 3 hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő a bíróság előtt. A kézbesítési fikció és a kézbesítési kifogás részletszabályai tekintetében a Pp. az Mt. háttérjogszabályaként funkcionál, érdemes tehát az új kódexszel is behatóbban megismerkedni - figyelmeztet az RSM szakértője.

A kódex

Az új büntető eljárásjogi kódex 2018. július 1-től alkalmazandó. A törvény a munkaviszony létesítésének különös szabályai körében a 18. életévét be nem töltött személyt nevelő, gondozó, felügyelő vagy gyógykezelő munkáltató által bizonyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személlyel való munkaviszony-létesítésének tilalmát pontosítja.

Emellett rendelkezik arról is, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét a dolgozóval szemben - ha az ügyben büntetőeljárás folyt - nemcsak a jogerős bírósági határozat, hanem az új terminológia alapján a bíróság "véglegessé vált" határozata, illetve a nyomozó hatóság és az ügyészség "további jogorvoslattal nem támadható, eljárást megszüntető határozata" kézbesítésétől számított 30 napon belül érvényesítheti.