A friss kutatásban górcső alá vették a magyar gazdaság előtt álló legfőbb akadályokat, valamint a munkaerőhiányt is.

Saját vállalkozásukat féltik a cégvezetők

Továbbra is hullámzás jellemzi a kis- és középvállalkozási (kkv) szektor vezetőinek várakozását, hangulatát: 2014 közepétől kezdve szinte negyedévente változik, hogy merre indul el az index. A decemberi adatok az előző negyedévhez képest 2,3 pontos javulást mutattak, a márciusi adatfelvétel 3,9 pontos csökkentést eredményeztek, majd a júniusi adatok alapján 3,1 pontos emelkedés következett be. A mostani érték 47,8 pont lett, amely 0,7 ponttal alacsonyabb, mint a korábbi volt.

A fő probléma a munkaerőhiány

A mostani kutatásban megkérdeztük a cégvezetőket, hogy mi jelenti a gazdaság legnagyobb problémáját. A relatív többség (39,7 százalék) szerint a munkaerőhiány jelenti a legfőbb nehézséget, alig lemaradva ettől következik (37,3 százalék) az adórendszer.

(Az előző negyedévben pedig arról kérdezték a vezetőktől, hogy min változtatnának az adórendszer kapcsán. A cégvezetők kétharmada a foglalkoztatást terhelő adók csökkenését tartaná a legfontosabbnak, 25 százalék az áfa-kulcsok csökkentését és 8 százalék a vagyoni jellegű adók mérséklését.)

A cégvezetők 12,2 százaléka az alacsony belső keresletet (ennek egyik okozója az alacsony bérszínvonal), 5 százaléka hitelhez jutás nehézségeit, 3 százaléka a menekültválságot, 2,8 százaléka az ország nemzetközi megítélését tartja a gazdaság legnagyobb problémájának.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik lehetőségeként elfogadnának-e vendégmunkásokat. A cégvezetők 70 százaléka nemet mondott az Európán belüli és Európán kívüli munkavállalók beengedésére, 23 százaléka viszont elfogadhatónak tartaná, ha "európai" vendégmunkásokkal pótolnák a magyar gazdaság munkaerőhiányát, míg 7 százalékuk akár a kontinensen kívülről lehetőséget lát munkaerő beengedésére - derül ki a Policy Agenda friss analíziséből.