A vállalkozásoknak adócsökkentés helyett jobb lett volna a járulékcsökkentés, ám a kormány politikai céljait - köztük a családpolitikai céljait - a járulékcsökkentéssel nem tudta volna megvalósítani - vélekedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hirszerzőnek adott interjúban.

Az elnök szerint nagy kérdés, hogy mennyire lehet a társadalommal megértetni, hogy a reformokat meg kell csinálni. Ha lesz társadalmi támogatás, akkor a rendelkezésre álló idő úgymond kinyúlik, és kisebb lesz a politikai nyomás, ami a választások miatt egyre inkább ránehezedik majd a politikusokra.

Ami a kormány munkaerőpiaci intézkedéseit illeti, Parragh szerint gyakorlatilag egy munkaerőpiaci sokkterápia fog lezajlani egy olyan gazdaságban, ahol a peremfeltételek rendkívül rosszak, de a költségvetés felől nincs más lehetőség. "Nincs hazai ipar, nincs egy jól működő vidék, nincs jól működő élelmiszergazdaság sem. Az agrárium romokban, az élelmiszerkereskedelem jobbára külföldi kézen, miként a bankrendszer is. A nagy élőmunka igényű területek pedig lepusztultak, és csak költséges beruházásokkal lehetne újjáépíteni ezeket. Ahol azonban többletráfordítás nélkül esélyt adhatunk magunknak, az a képzés. A felsőoktatás, a szakképzés, de leginkább a felnőttképzés. Mintegy egymillió olyan ember él ma Magyarországon, aki életkora, egészségi állapota tekintetében alkalmas lenne a munkavégzésre, de nem teszi. Nincs képzettsége, nincs munkakultúrája. A munkahelyteremtés kulcskérdése a felnőttképzés reformja. De bárhogy is alakítjuk át a képzést, az kétségtelen hogy a következő időszakban nagyon fájdalmas változások következnek, amelyek hasonlítanak majd a Dzurinda-kormány által végrehajtott reformokra. Ezek Szlovákia bizonyos térségeit és társadalmi csoportjait extrém módon sokkolták, viszont megmozdították a szlovák munkaerőpiacot" - fogalmazott Parragh, aki szerint az extrém sokk a kelet-szlovákiai éhséglázadásokhoz hasonlóakat is jelenthet.

Úgy véli, ahhoz, hogy itt valami megmozduljon, a segélyek és a munkajövedelmek között legalább 30-40 százalékos különbségnek kell lennie.

Parragh szerint a minimálbért még mindig fel lehetne függeszteni, vagy térségek szerint differenciálni annak érdekében, hogy minél többeket kényszerítsenek vissza a munkaerőpiacra. Hozzátette: "a kérdés az, hogy ennek mennyi a humánköltsége: mennyi családnak és mennyi embernek az életét teszi ez tönkre vagy rontja elviselhetetlen szintre. Erre azonban nagyon nehéz és én nem is tudok válaszolni. Csak azt tudom, hogy, ha nem sikerül végrehajtani ezeket a változtatásokat, akkor nagyon nagy bajban leszünk. Nem látok más utat, és szerintem a mai magyar közgazdász társadalom sem lát más utat".

A kamara elnöke úgy véli, a bürokráciacsökkentő csomag munkavállalókra hátrányos elemei - hosszabb próbaidő, könnyebb elbocsátás, stb. - okán nem fognak több munkatársat felvenni a cégek, de a külföldi befektetők számára vonzóbb terep lehet Magyarország.