Döntött a kormány: inkább a munkavállalókra terhelnék rá a járvány veszteségeit

Most nullázza le a kormány az elmúlt 200 év munkaügyi vívmányait, megfosztva minden joguktól a munkavállalókat – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és több tagszervezete a kormány váratlan, nagypéntekre időzített határozata, a 24 havi munkaidőkeret bevezetése ellen. Öt nagy országos szakszervezeti konföderáció pedig a közalkalmazottakról szóló törvény módosítása ellen tiltakozik közösen, amely szerintük alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi jogállásától.
K. Kiss Gergely, 2020. április 14. kedd, 11:40
Fotó: Pixabay

Munkavállalók tömegeit játssza át a munkáltatók kezére a kormány azzal, hogy határozatban legalizálja számukra a 24 hónapos munkaidőkeret szabad elrendelését. Most élesítik be igazán a rabszolgatörvényt, amelyre a döntéshozók érdekes módon éppen ezt a veszélyhelyzetet, az emberek kiszolgáltatottságát használják fel. A MASZSZ az április 15-i  VKF ülésen az előzetes egyeztetés nélkül hozott, különösen kegyetlen határozat visszavonását fogja követelni - olvasható a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség közleményében.

Az érdekképviselet szerint a húsvéti ünnepi készülődésre időzített rendelettel a munkáltatók szabad kezet kaptak arra, hogy 24 hónapig bárkit, bármikor, bármilyen hosszú túlórára kötelezzenek egyoldalúan akár otthon, távmunkában is. Mindezt úgy, hogy a túlmunka elszámolásával nem kell sietni, ráérnek azt akár a ciklus végén kifizetni. Az intézkedés ünnepre való időzítésénél már csak az indoklás cinikusabb: a határozatot "a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében" hozták meg.

Bizonyára ez az oka annak is, hogy ugyanez a határozat a kollektív szerződéseket is hatálytalanítja. Vagyis: a veszélyhelyzet ideje alatt - s talán még tovább is - semmi nem fogja megvédeni a munkavállalókat attól, hogy hatalmi szóval agyonhajszolják őket.

A fizetés jelentős részét visszakérhetnék
Az elsősorban a feldolgozóiparban alkalmazott munkaidőkeret módosítója lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a munkavállaló néhány hónapon keresztül kevesebbet dolgozik (mondjuk egy világjárvány miatt), akkor ezt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele a munkáltatója.
Fodor T. Gábor munkajogász szerint - aki a mérce.hu-nak nyilatkozott , a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy ha egy dolgozónak munkaidő többlete van és felmond a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor még neki kell a cégnek kifizetnie a ledolgozatlan óráit. Ha például valaki két hónapon keresztül csak heti 32 órát dolgozik a 8 órás munkaidővel számolt heti 40 helyett, akkor valamikor a jövőben vagy le kell dolgoznia plusz 64 órát, vagy visszafizetnie az azért már kifizetett alapbért. Ez nem jelentéktelen összeg: több mint egy havi bérnek a harmada. Tehát a határozat nyilvánvalóan akadályt képezhet abban, hogy egy dolgozó munkahelyet váltson vagy nyugdíjba menjen a munkaidőkerete letöltése előtt.

Ráadásul ebben a helyzetben nincs látványos tiltakozási eszköz, hiszen a járvány miatt még tüntetni sem lehet. Nem ez az első alkalom, hogy ünnepre időzít drasztikus változtatást a kormány, hiszen a rabszolgatörvény két évvel ezelőtt karácsonyra, a totális beélesítés pedig most, húsvétra "érkezett". Félő, hogy ezzel állandósul is a helyzet, s elképzelhető, hogy ezeket az intézkedéseket a járvány lezajlása után sem fogja visszavonni a kormány.

A szövetség és tagszervezetei a munkavállalókat arra biztatják, hogy önállóan ne írjanak alá számukra kedvezőtlen túlóraegyezséget, minden alkalommal kérjék az érdekvédelmi szervezet helyi képviselőjének a segítségét.

Közalkalmazottak: a törvény betűjével ellenkező dolog történik

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt.) olyan módosítását készül beterjeszteni a kormány a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi vita és konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától - olvasható a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közös állásfoglalásában.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Teszik ezt annak ellenére, hogy a kjt. 6. paragrafusa értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT). A szakszervezetek egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

aszora, 2020.04.15 12:01

2010 eredetileg kínai modellt szerette vonal Orbán Viktor (olcsó bérért fideszes cégeknél gályázik minden munkavállaló).
De ez csak részben jött össze, mert aki tehette, elhúzott nyugatra, így munkaerő hiány alakult ki.
Most is ez lesz, ha végre a járványnak, csak még durvábban, mint eddig,
Az EU nem fog tiltakozni a munkavállalókat sújtó intézkedések miatt, mert ott is kell a munkaerő, örülnek, ha Mo mindenkit elüldöz. Aki megteheti, és mégsem megy el, az egyszerű munkavállalóként nagyon meg fogja járni, a fizetések nem fognak annyit nőni a munkaerőhiány miatt, mert majd ukránokkal vagy a balkánról pótolják, aki kell nekik, eddig is ez volt, ha csökken az ellopható eu-támogatás, akkor még inkább ez lesz (plusz a fogyasztási adók emelése, a másik csodafegyver, amivel plusz pénzt tudnak szerezni a kezdvezményezett vállalkozások állami támogatására, mert a közösségi kiadások - oktatás, eu - természetesen továbbra csökkenni fognak, az csak nettó veszteség fideszes vállakozói szemszögből).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.04.15 09:30

@Hali-ho:
Egy biztos nem a munkavállalóknak.
Nem kell dzsipó meg egzotikus utak a vállalkozó uraknak és megvan oldva ki viseli a terheket. Népnyúzó eszüket játszó szarháziak fizessenek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2020.04.15 09:27

Nem csak a munkavállalókkal fizetteti meg. Fizetnek a fideszre szavazók és azok, akik otthon maradtak, mert úgy gondolták elég a rokon és a szomszéd szavazata a kétharmadhoz. Sőt! Szerintem ők fizetik a többet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hali-ho, 2020.04.15 08:16

Miért? Kinek kellene állni a költségeket?
A cégeknek?
A minisztériumoknak?
A nyugdíjasolnak?
Az ENSZnek?
Az EUnak?
Az IMFnek?
Mészáros Lőrincnek?
Orbán családjának?

Előbb-utóbb a munkavállalók fizetik meg.
Akik egyébként nem kevés pénzt fizetnek ma is a szakszervezeteknek....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Gabrielis, 2020.04.15 07:28

HALOHÓ, ezt olvasta már valaki?
https://hvg.hu/itthon/20200322_Gomperz_Jarvanypuccs
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html