Nem volt (olyan) nagy meglepetés a magyar gazdaság első negyedéves satufékezése, hisz lehetett számolni az uniós pénzáram leállásával. Ami meglepetés volt, az a magánberuházások visszaesése, illetve az autóipar leállása - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnöke a cég legújabb prognózisát bemutató sajtótájékoztatón. Ám most mindent átír a Brexit, hiszen erre kevesen számítottak, ám azt lehetett tudni, ha bekövetkezik, akkor komoly változásokat hoz magával.

A világ épp megbolondulóban van, ilyen körülmények között nehéz erőjelzést adni a gazdaság várható fejlődésre - mondta Vértes. Az eddig tapasztalt lassulás - főképp az építőipar nagyon erőteljes visszaesése miatt - várhatóan a második negyedévben is megmarad. Az év hátralevő részében azonban már élénkülhet a gazdaság. Ezért a GKI a korábbi 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei gazdasági növekedési előrejelzését.

Brexittel jobban fáj

A kockázatok eleve lefele mutatnak, ma már a Brexitet is árazva inkább 1,7 százalékos a valószínűbb. (A prognózis a Brexit napján készült el, ezért azt még az előrejelzés nem tartalmazza.) A Brexit Nagy-Britannia számára gazdasági, az EU számára politikai katasztrófa. A következő években a brüsszeli apparátust leköti a kilépés, elvonva más fontos kérdésektől a figyelmet - vélekedett Vértes András.

A világgazdaság most "nagyon nem előrejelezhető" pályára lépett, aminek következtében a befektetésekben megtorpanás, kivárás várható, ez pedig visszaveti a globális növekedést. A magyar gazdaságnak ebben a környezetben kell léteznie: a régiós leszakadás - amely 2014-ben megállt - újra nőni fog, minden lényeges mutatót nézve.

Jó a költségvetési lazítás, de...

Ebben a helyzetben a kormány előrehozta a 2017-es költségvetési lazítást, ami egyfelől jó, mert helyettesíti a kieső keresleti elemeket (EU-pénzeket, magánberuházásokat), ugyanakkor a másik oldalon a növekvő kockázatok és bizonytalanságok mellett fellazul a költségvetési politika. Ez pedig önmagában is növelheti a kockázatokat. Ugyanakkor a GKI szerint nem lesz három százalékot meghaladó államháztartási hiány, ám középtávú egyensúlyi célokat nem teljesíti a magyar gazdaság.

Továbbra is folytatódik kormányzati beavatkozás a magyar gazdaság folyamataiba, az MNB pedig tovább folytatja a forintgyengítő politikáját, melynek közgazdaságilag semmi értelme nincs ilyen kedvező egyensúlyi körülmények mellett. Ezek következtében a felminősítési folyamat belassul, kizárni nem lehet egy újabb felminősítést, de csökken ennek a valószínűsége - vélte Vértes.

A reálbér erőteljes növekedése révén a fogyasztás húzza egyedül a magyar gazdaságot, ami a kormányzat számára kedvező, ráadásul az egyensúlyi folyamatok elbírják. Ugyanakkor tudható, hogy kizárólag fogyasztás növekedésből nem lesz tartós növekedés, hisz az idővel kifullad. A lakossági fogyasztás 4 százalékkal, a reálbérek az idén 6-7 százalékkal növekedhetnek.

A munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és felesleg - mondta Vértes, aki szerint a valós munkanélküliség inkább a 8-9 százalékhoz van közelebb, a KSH által mért 5,5 százalékkal szemben.

Óvatosabbnak kell lennie az MNB-nek

A beruházások az idén nyolc százalékkal csökkennek az uniós problémák és a magánberuházások elmaradása miatt, így a beruházási ráta becsúszik a GDP húsz százaléka alá. A legnagyobb növekedést a mezőgazdaság produkálhatja, amely a tavalyi gyenge év után, akár 10 százalékkal is növekedhet. Az ipar határozottan lassul, mindössze 3-3,5 százalékos növekedés várható, de hasonló mértékű növekedést jósolnak a szolgáltató szektorban is.

Az inflációban nagy meglepetés nem várható, a GKI a tavalyi nulla százalék után éves átlagban 0,8 százalékos áremelkedést vár, az év végére 1,5 százalékot. Mindezt változatlan, 315 forintos euróárfolyam mellett és Brexit nélkül. A GKI kutatóinak sejtése szerint az MNB egyértelműen aktív árfolyampolitikát folytat, mely során az euró árfolyamát 310-320 forintos sávban tartja. Az MNB-nek óvatosabbnak kell lennie, ugyanis a devizatartalék jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban,ám a jegybank politikájának az a célja, hogy elhitesse a világgal, hogy a magyar gazdaság pénzügyileg stabil - mondta Vértes.

Az államadósságban csak szimbolikus csökkenés várható: a tavalyi 75,3 százalék 75 százalékra csökkenhet. A uniós támogatások előrehozott felpörgetése komoly finanszírozási igényt támaszt, ami fékezi az államadósság csökkentését. Az idénre tervezett 19 százalékos GDP-arányos hiány elérése bizonytalan, inkább valószínű a 2,3 százalékos GDP-arányos deficit.