Nagy a bizonytalanság - senki nem akar beszélni

Az iskolakezdéssel kapcsolatban teljes a bizonytalanság, az önkormányzatok többsége új beruházásokat már nem indít, a korábbinál is kevesebbet költenek majd az iskolákra. A helyhatóságok zöme arra próbál koncentrálni, hogy az átmeneti helyzetben zökkenőmentesen elindítható legyen a tanév.
Körtési Zsolt, Szepesi Anita, 2012. augusztus 8. szerda, 17:31
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Azt már a 2012-es költségvetések elfogadása után tudni lehetett, hogy az önkormányzatok zöme idén a korábbinál is kevesebbet költ majd iskoláira. Egyrészt mert sok helyen nincs miből, másrészt mert az intézmények állami irányítás alá kerülnek. A pályázati források segítségével indított beruházásokat még befejezik, de újakba már nem kezdenek, különösen nem saját erőből. Az egyik dunántúli nagyváros oktatási ügyekben illetékes munkatársa szerint jelenleg nem is szabad belefogni semmibe, hiszen nem tudni, melyik intézmény milyen formában, mekkora pedagógus-, illetve gyereklétszámmal működik tovább. (Az sem véletlen, hogy iskolaügyben szinte senki nem akart megszólalni.)

A helyhatóságok zöme ma arra koncentrál, hogy az átmeneti helyzetben nagyobb zökkenők nélkül elindítható legyen a tanév. Számos településen kevesebb jut majd a könyv- és tanszerbeszerzés támogatására, van, ahol a korábban fejlesztésre szánt összegekből csoportosítanak át ide forrásokat. (A pécsi önkormányzat viszont idén ilyen célra összesen 153 millió forintot tud költeni − 5 millióval többet a tavalyinál −, ebből az általános, illetve középiskolás diákok 40 százaléka kap támogatást.)

Akad olyan település, ahol minden diák kedvezménnyel jut tankönyvhöz, de olyan is, ahol az önkormányzat semmilyen segítséget nem tud adni − egyre több helyhatóság próbálkozik ez ügyben cégek, alapítványok, illetve egyházak bevonásával. A támogatás egy formája az is, hogy az iskolákban olcsón vagy akár ingyen helyet biztosítanak a tanszervásárnak, jelentős árengedmények fejében.

A piac kettészakadt

Az ország egyik legnagyobb füzetgyártó cégénél, a Fűzfői Papírmanufaktúra Kft.-nél idén ismét két számjegyű forgalomnövekedéssel számolnak. A piac kettészakadt − mondta László Albert ügyvezető igazgató −, a válság kezdete óta vagy a magas minőségű, drága, vagy a nagyon olcsó termékeket keresik. Számos forgalmazó egyedi arculatú termékeket is rendel − tette hozzá az igazgató.

A dunántúli városok többségében már július közepe óta akciókkal "bombázzák" a szülőket a kereskedők, augusztus közepéig sok helyen 30-40 százalékos árengedményt adnak. Több helyen utcai pavilonokban is árulják a tanszereket, de arra is van példa, hogy a kereskedők közösen bérelnek egy nagy alapterületű üzletet, ahol szeptember közepéig tart a tanszervásár.

Ötletekben nincs hiány: Keszthelyen az egyik forgalmas strandhoz vezető sétányon egy korábban büféként szolgáló üzlethelyiségbe költözött be egy tanszerkereskedő, a mozgó tanszerárusok pedig a kisebb településeken kívül főként a lakótelepeket vették célba, ahol parkolóhellyel várják a vevőket. A választék hatalmas, az árak pedig szélsőségesek. Csaknem 50 ezer forintba kerül az a garnitúra, amelyben bőrből készült háti- és tornazsák, valamint tolltartó található, de kapható olyan előre bepakolt tornazsák is, amelyben a cipőtől a nadrágon át a trikóig minden holmi márkás. A kereskedők többsége azért láthatóan az olcsó, sokszor bizonytalan minőségű termékekkel igyekszik vevőket fogni.

Markánsan csökkent a felújítási projektek száma

Míg az elmúlt években évente 12−15 nagyobb szabású, több száz millió forint értékű iskolafelújítási projekthez, tornacsarnok vagy sportközpont építéséhez kerestek kivitelezőt, mára markánsan visszaesett az ilyen közbeszerzési kiírások száma − mondta lapunknak Bari Zoltán, a Progress B'90 Zrt. vezérigazgatója. Ezek ugyan jellemzően uniós támogatással megvalósítható projektek, de 10-20 százalékos önrész kell hozzájuk, s ráadásul a támogatottnak kell előfinanszíroznia a teljes költségre jutó áfát is, amit az önkormányzatok jelentős része ma már képtelen állni − magyarázta a vezérigazgató.

A pénz mellett gyakran a szakértelem is hiányzik, emiatt kifutnak a támogatási időszakból a támogatottak. Sokszor az vezet kudarchoz, hogy a projekt megtervezése és a közbeszerzési kiírás között évek telnek el, s az eredetileg vállalhatónak látszó áron már egyetlen ajánlat sem érkezik − hangsúlyozza Bari Zoltán −, s mivel sem az önkormányzatok finanszírozási képessége, sem a bankok hitelezési hajlandósága nem javult, ilyenkor az előkészítésre szánt energia és az akár több millió forintos ráfordítás veszendőbe megy. Az pedig nem egészen korrekt, hogy ezt a veszteséget a vállalkozónak kell lenyelnie, nem élhet kártérítési igénnyel, ha a kiíró hibájából nem valósulhat meg a projekt − vetette fel Bari Zoltán. A verseny ma már szinte csak az árakra korlátozódik, mert azt a négy-öt egyéb szempontot, ami eddig megkülönböztethette az indulókat, a kiírók alapfeltételként rögzítették. Mindezek ellenére a megjelenő kiírásokra a korábbi fél tucat versenytárs helyett akár 30 pályázó is rámozdul, ami az építési vállalkozások rendkívüli kiéhezettségét jelzi.

Nagyon erős az árverseny, kevés a projekt és sok a pályázó az 500 millió−egymilliárd forint nagyságú, az alapfokú oktatási intézmények felújítását, bővítését célzó kivitelezési piacon − erősíti meg Peresztegi Imre, a ZÁÉV vezérigazgatója is. Forrásoldalon feszesebbé váltak a feltételek − fogalmazott −, a kifizetések pedig sokszor azért csúsznak, mert a kedvezményezett által biztosított projektmenedzsment és a támogatások lehívásában közreműködő szervezet között nem zavartalan az együttműködés.

HOZZÁSZÓLÁSOK