Nagy bajok a magyar titkosszolgálatok körül - komoly problémát feszeget egy képviselő

Átalakítaná a szaporodó magyar titkosszolgálatok felügyeletét Demeter Márta független képviselő, egységesítené és szakmai alapokra helyezné azok felügyeletét, a fogalmatan országgyűlési képviselőket pedig kémiskolába küldené, melléjük pedig valódi szakértőket ültetene.
Papp Zsolt, 2017. május 29. hétfő, 18:45
Fotó: Napi.hu

A titkosszolgálatok működéséről általában akkor szerez tudomást a közvélemény, ha valami balul sül el, szerencsére Magyarország esetében nem volt olyan (terror)támadások, amelyek a nemzet biztonsága miatt végzetesek lettek volna. Ennek ellenére magyar szolgálatok (van belőlük ma már hét: Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Terrorelhárítási Központ, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, Nemzeti Védelmi Szolgálat) működésről nyilvánosságra kerülő információk rendszerhibára utalnak - olvasható Demeter Márta független képviselő törvénymódosító indítványában.

A javaslatcsomag meglepően kidolgozott annak ellenére, hogy azt egy független képviselő nyújtotta be. Bár a választások előtt pár hónappal nincs komoly esély a javaslat elfogadásra, azok felhívják a figyelmet a rendszert munkája miatt ismerő szerint a létező problémákra. (Demeter Márta három éve képviselő, a külügyi bizottság tagja volt, aki honvédelmet érintő ügyekben gyakran megszólalt. Ismertséget mégis az hozott számára, amikor idén januárban váratlanul kilépett az MSZP frakcióból.)

Növekvő bizalomhiány, bővülő szolgálatok

Még csak öt szolgálat működött 2010-ben, ezek száma hétre növekedett, hiszen újonnan alakult a TIBEK, a TEK  vagy épp a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miközben két katonai szolgálatból a kettőt összevonták. A szolgálatok költségvetése is egyre vaskosabb lett: a 2018-as büdzsében már 81 milliárd forintos tétel szerepel nyíltan.

A kormány szokása viszont, hogy év közben plusz pénzeket jutatat a szolgálatoknak, ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy a nyílt számok mellett rejtett pénzek is kerülnek a szervezetekhez, így nem járunk messze a valóságtól, ha száz milliárd forintos nemzetbiztonsági büdzsével kalkulálunk.

Eközben viszont egyre nyíltabb a gyanakvás a NATO-tag Magyarországgal szemben a nemzetközi hírszerzői közösségben: a nemzetbiztonsági kérdésekben a növekvő orosz befolyásról már naponta cikkeznek az újságok, eközben viszont ezekkel a kérdésekkel a nyílt információk szerint nem is hajlandóak foglalkozni a kormánypártok által dominált testületek.

Ők (nem) figyelnek

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésén a honvédelmi és rendészeti bizottság valamint a nemzetbiztonsági bizottság osztozik. A honvédelmi bizottság ellenőrzi a katonai felderítésért, hírszerzésért és elhárításért felelős Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, míg a többi szolgálatot az erre dedikált külön bizottság. A javaslat szerint a katonák és a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzése alá kerülnének, ám ehhez a bizottságot magát megerősítené a független képviselő.

Az illetékes bizottságok azonban komoly szakpolitikus hiánnyal küzdenek. Elég csak arra utalni, hogy a honvédelmi bizottságot a fideszes Kósa Lajos vezeti. A nemzetbiztonsági szolgálat névsora sem túl vaskos: az ellenzéki elnöke az MSZP-s Molnár Zsolt, alelnöke Németh Szilárd, a tagok között találhatjuk a fideszes Csizi Pétert, Lezsák Sándort, Móring József Attilát, illetve a jobbikos Mirkóczki Ádámot és a LMP-s Szél Bernadettet. Jelenleg e hét embernek kellene ellenőriznie a több ezer fős titkosszolgálati közösség működését, úgy hogy a túlnyomó többségüknek a területtel korábban semmilyen kapcsolata nem volt.

Szakembereket kellene ültetni a szolgálatok fölé?

A módosító indítvány ezért kötelezővé tenné a tagok számára, hogy megválasztásuk után - külföldi példák alapján - a szolgálatok szervezésben féléves szakmai gyorstalpalón essenek át, a területtel kapcsolatos minimális ismereteket szerezzék meg. Ezzel azonban még csak a politikai ellenőrzést erősítené a javaslat.

A képviselő a szakmai ellenőrzést is kialakítaná: a jelenleg létező miniszteri és szakmai belső ellenőrzés nem elegendő a képviselő megítélése szerint. A feladatot a parlament által jelölt ötfős szakmai bizottság látná el. A testületbe olyan szakemberek kerülhetnének, akik a területen szerzett releváns tudományos, közigazgatási gyakorlattal bírnak, de az elmúlt nyolc évben nem tartoztak a szolgálatok személyi állományába, illetve nem voltak titkosan együttműködő személyek (ügynök, informátor).

A szakmai testület végezné el a szolgálatok működésnek szakmai elemzését, javaslatot tehetnének működési, hatékonysági, biztonsági kérdésekben, de konkrét ügyekre, személyes adatokra nem láthatnának rá.

Igény lenne rá

Bár a független képviselő indítványát feltehetőleg napirendjére sem tűzi a parlament, a fent említettek jelzik, hogy megérett az idő a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos ellenőrzés felülvizsgálatára.

Áprilisban történt meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy az LMP-s tag Szél Bernadett Kiss Zoltánt az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját kérdezte, hogyan is került az orosz hírszerzést is támogató internetes szolgáltató, a Yandex mérőkódja a kormány nemzeti konzultációs felületére. Mielőtt a főigazgató válaszolt volna a fideszes Németh Szilárd szó szerint kirohant a bizottsági ülésről - ezzel határozatképtelenné téve azt -, mert az alelnök-képviselő csak így tudta megakadályozni a kérdés megválaszolását. Ezt tette az a képviselő, akinek a feladta lenne a kormány ellenőrzése, ám láthatóan ez a demokratikus feladat a nemzetbiztonsági szakbizottságban (sem) működik.

HOZZÁSZÓLÁSOK