Orbán Viktor múlt pénteken arra utalt a közrádiónak adott interjújában, hogy a kvótaellenes népszavazás másnapján, október 3-án árulja el, hogyan folytatja harcát. Ő már döntött, de a közjogi lépést egyelőre megtartja magának. A lap információi szerint a terv nem belpolitikai természetű, Orbán végleg ki akar lépni az uniós politika nagyszínpadára. Erről nyilatkozott egy magas rangú kormányközeli forrás. Azt mondta: az elmúlt hetekben szűk körű találkozón hallotta a miniszterelnököt arról beszélni, hogy sikeres referendum esetén javasolná az uniós alapszerződés módosítását.

Ha tehát sikerül több mint négymillió választót rávenni a kvótaellenes népszavazáson érvényes szavazat leadására, akkor ezt a rendkívüli politikai legitimációt a Brüsszellel szembeni harc fokozására használná fel. Az uniós szerződés a tagállamok számára előírja az együttműködést és a lojalitást, ám Orbán köre úgy gondolja, megfogalmazható egy olyan szerződésmódosítási javaslat, amely a nemzetállami szuverenitást erősíti azzal, hogy hivatalos dokumentumba foglalva rögzíti: a közös jog elé kell helyezni a tagállamok bevándorláspolitikáját. A mindenkire kötelező feladatkiosztás így a menekültekkel kapcsolatban értelmét vesztené.

Az alapszerződés módosítását minden tagállamnak - saját törvényei szerint - jóvá kell hagynia: ez minimum a nemzeti parlament által megszavazott ratifikációt jelenti.

Egy érvényes népszavazás után Orbán számára a reménytelennek látszó harc is politikai népszerűséget hozhat európai porondon - értékelt a lapnak kormányközeli forrás. Szerinte a kormányfő kitartását és konokságát a Juncker-eset illusztrálja. A miniszterelnök még akkor is ádázul szembemenetelt a javaslattal, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke, amikor az utolsó napokban már teljesen egyedül maradt a tiltakozásával - így emlékeznek a Fideszben.