Nagy lépés előtt a magyar gazdaság

A magyar gazdaság elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy átlépjen az innováció alapú gazdasági modellre - hangzott el az Európai Bizottság csütörtöki Magyarországról szóló országjelentését bemutató konferencián. Csakhogy ehhez több területen jelentős lépéseket kellene tenni, egyebek mellett az oktatás és a foglalkoztatás terén. Mit mondanak erről szakemberek?
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 23. csütörtök, 20:21

A magyar gazdaság szilárd teljesítményt mutat, erősek a fundamentumai, nincs makrogazdasági kockázat, amit az is mutat, hogy idén először az Európai Bizottság (EB) sem készített mélyelemzést a magyar gazdaságról - mondta Hornung Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az EB  Magyarországról szóló országjelentését bemutató konferencián.

Az államtitkár szerint a 2010 óta végrehajtott intézkedések révén a magyar gazdaság a korábbinál sokkal kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb pályára állt. Az ország kilátásai igen kedvezőek, így a kormány szerint eljött az idő, hogy a magyar gazdaságot felzárkóztassák a nálunk fejlettebb gazdaságokhoz. Ehhez magasan képzett munkavállalókra, illetve egyre nagyobb számban magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalatokra, vállalkozásokra van szükség. Ennek érdekében pedig a kormány a továbbiakban a beruházás ösztönzésére, a versenyképesség növelésére, a foglalkoztatási reformokra és a termelékenység növelésére fog összpontosítani.

Hornung szerint a gazdaság teljesítményének növeléséhez hozzá fog járulni a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése - amelyet egy versenyképességet javító fontos lépésként említett -, a munkaadói adóterhek mérséklése a vállalatok hatékonyságjavító lépéseinek ösztönzése.

Az egyik legnagyobb kihívás

Hornung azonban elismerte azt is, hogy a magyar gazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a potenciális növekedés javítása és az inkluzív növekedés megteremtése és fenntartása.

A potenciális növekedés ugyanis - ahogy erre Székely István az EB gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója is rámutatott előadásában - egy százalékponttal elmarad a válság előtti szinttől és a magyar gazdaság felzárkózása is lassult a válság előtti évekhez képest.

A magyar gazdaság termelékenységnövekedését és ezáltal a versenyképességét, illetve a potenciális növekedését azonban a vállalatok alacsony beruházási szintje is visszafogja, a termelékenység növelése nélkül pedig fennáll a veszélye, hogy Magyarország középtávon veszít a versenyképességéből - jegyzi meg az országjelentés.

Modellváltás kell

Székely arra mutatott rá, hogy a magyar gazdaság elérte azt a pontot, ahol át kell térni az innováció alapú gazdaságra, ahol a tudás, az innováció az első számú motor. Ezen a ponton azonban már a beruházás minősége is fontossá válik.

Igen ám, de a bizottság jelentése is kiemeli, hogy az innováció még nem szerves része a magyar gazdaságnak, amit az is mutat, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között jelentős a termelékenységi rés.

Az innováció alapú gazdaság létrehozásának fontos elemei lennének egyebek mellett az oktatás, vagy a jól képzett munkaerő megléte is, de mint az az országjelentésből is kiderül, ezeken a területeken is bőven lenne mit tenni.

Foglalkoztatásban és a munkanélküliségi ráta csökkentésében most már jól állunk, viszont a munkaerőhiány megjelenésével előállt helyzet már a korábbiakban megszokottnál más megoldásokat kényszerít ki - mondta Pongrácz Ferenc, az IBM üzletfejlesztési vezetője. Most már nem fog működni az a modell, hogy minél több embert vigyünk vissza a munkaerőpiacra, miután - a demográfiai folyamatokat is figyelembe véve - a jövőben egyre kevesebb lesz a munkaképes ember - vélekedett. Pongrácz szerint okosabban, nagyobb hozzáadott értékkel kell munkahelyeket teremteni, amelyhez viszont egy út van: a (nyílt) innováció.

Itt van potenciál

A konferencián felszólaló szakemberek örvendetesnek tartották, hogy a kormány által sikeresnek tartott közmunkát most mégis leépíti és átalakítja. A közmunkaprogramban dolgozók köre óriási és nagyon heterogén csoportot ölel fel - többen dolgoznak közmunkában jelenleg, mint ahányan a járműgyártásban vagy az egészségügyben vagy a vendéglátásban -, és itt bőven van piacképes ember - mondta Köllő János az MTA KRTK tudományos tanácsadója.

Ugyanakkor a másik kulcsfontosságú területként emlegetett oktatásban több kritikus elem előkerült a beszélgetések során. Köllő például egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a középfokú szakképzési elképzeléseivel teljesen szembe megy azokkal a munkaerő-keresleti változásokkal, amelyek a világban zajlanak, utalva arra, hogy nem megfelelő készségek oktatását erőlteti.

Másrészt úgy vélte, hogy a kormány homokvárra épít, ha a kurrens vállalati visszajelzésekre próbál hagyatkozni az oktatás alakítása terén,  ugyanis a magyar vállalatok igen nagy részének egyáltalán nincs üzleti terve, amelyiknek meg van, az pedig egy évre lát előre.

Túl korai szelekció

Az oktatás átalakításánál továbbá probléma még szerinte, hogy a felsőoktatás merítési bázisa csökken, a szerkezete pedig romlik, hiszen olyan korai időpontban történik a szelekció, amikor még nem lehet tudni, hogy az a gyerek alkalmas-e arra, hogy diplomát szerezzen. Így tömegesen fognak olyanok bekerülni a felsőoktatásba, akiknek semmi dolguk nincs ott és nem fognak olyanok bekerülni, akik viszont képesek lennének diplomát szerezni - mutatott rá az MTA tudományos tanácsadója.

Adam Tyson, az EB oktatásért és kultúráért felelős főigazgatóságának igazgatója pedig arra mutatott rá a PISA-eredmények alapján, hogy Magyarországon az alapkészségek elsajátítása nemzetközi összehasonlításban gyenge, a gyerekek társadalmi-gazdasági háttere pedig jelentősen befolyásolja a tanulók eredményét. A gazdagok nagyon jól szerepelnek nemzetközi összehasonlításban, míg a szegények nagyon rosszul, azaz ez a hatás Magyarországon a legjelentősebb az egész EU-ban - emelte ki.

A szakképzéssel kapcsolatban Tyson arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlságosan szűkre szabott oktatással, a kifejezetten technikai tudásra alapozó képzéssel lényegében a jövő munkanélkülijeit képezzük. Kutatások alapján azt ugyanis már most lehet látni, hogy a jövőben olyan kritikus készségekre lesz leginkább szükség, mint a problémamegoldás, kritikus gondolkodás, elemzési képesség.

Tyson ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon, miután a diplomások iránti kereslet nagy, és Európában a friss diplomások esetében a vállalatok itt hajlandóak a legjobban megfizetni a tudást, ezért szerinte itt lenne mozgástere az országnak. Azt is megjegyezte viszont, hogy az oktatás minőségén viszont sokat javítana, hogy ha a felsőoktatási intézmények a jelenleginél nagyobb autonómiát kapnának mind az oktatás, mind a forrásaik felhasználása, mind a tudományos tevékenységük terén. A felsőoktatási intézmények ugyanis Magyarországon tudnak a legkevésbé függetlenül működni a többi uniós országgal összehasonlítva.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pastorius, 2017.03.24 11:29

innováció..jaja..csakhogy azt megelőzi a humán erőforrás..na az nemigen van (elmentek fiatalok és mennek)...és arra nem is fektetnek hangsúlyt..sőt...mindtha szándékosan nem engednék adiákokat a ma megfelelő képzéshez hozzájutni (bizonyos készségek, képességek fejlesztésének teljes hiánya, az 50-es évek oktatáspolitikája szellemiségének visszahozásal..lásd: a most futó új NAT, és ugye az, hogy egy állítólagos új kibeszéléséből is kiszoorítjáka szakmát, a közvéleményt, a társadalmat, a szülőket, diákokat..valamilyen iszonyatosan nagy titokban zajlnak a nemtudni mik..ill. hát ötletelések vannak, minden koherencia nélkül..és azok teljesen össze-vissza, cikkcakkban)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.03.24 11:23

@na4: a bukta nem olyan biztos...jöna palsi építés, amibe kezdetbwen beleöntünk vagy 4000 milliárdot, de nyugodtan szánolhatunk akár 6000-8000 milliárddal is..vagy a fene tudja...azzal majd elevickélünk a víz felett...az persze bizonyos, hogy szegények maradunk..errefelé a7 évben sem tettek semmit, legfeljebb a rombolás szintjén
elnézve a versenyképeségi akárnilyen bizottság, vagy mifene összetételét, nem akarnak komolyan foglalkozni ezzela ptoblémával..pl. ott van parragh, akinek már sikerült elérnie, hogy szétcsesszék a szakképzést..és a felsőoktatást..de sorolhatnám..akármelyiket, aki nem fogja megváltani az országot..egy tekintélyes szakember sem kapott helyet benne
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.03.24 10:48

Egy ilyen elnehezedett, bürokratikus, pazarló és burjánzó államaparátusssal, és büntető, kifosztó adórendszerrel elfelejthetik az egészet. A buli addig megy még valahogyan, amíg az EU ad pénzt, aztán utána bukta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.03.23 23:54

kb ossze is foglaltak mindent. az oktatas viszont ellentetes a fideszes erdekekkel, nem veletlenul nyomjak az ujraiparositasi dumat. a helyzet az, hogy ahhoz keves a diplomas, hogy kitorjon magyarorszag abbol a helyzetbol, amiben most van, de ahhoz mar sok, hogy siman le tudja nyomni a torkan az embereknek a disznosagait, megjegyzesek nelkul.

viszont a kepzes az nem csak a kormany dolga, hanem egyeni felelosseg is. mindenki a maga sorsanak kovacsa, barki elott nyitva van a kapu, hogy a sajat oktatasaba fektessen es egy jobb kitoresi pontot talaljon, amennyiben kepes ra...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html