Fazekas Sándor hozzátette: a Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek. A licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják.

A miniszter tájékoztatása szerint a döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt le is zárul.

A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 hektárt érint - mondta.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a földárverésekről szóló kormányhatározat néhány nappal ezelőtt megjelent, az árverésen történő földeladás a Nemzeti Földalapról szóló törvényben benne van, erre korábban is volt mód.

Kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek.

A pénz beszél

A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi a magyar állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. Ismertetése szerint a nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik, lefelé nincsen licit, felfelé viszont nincsen határ.

A gazdák akarják

Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányzati szándék ellenére most miért akarják eladni a földeket, azt felelte: a föld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen, mivel a magyar állam nem műveli azt. Hozzátette: a gazdák szeretnének minél több földet vásárolni, igényeiket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és az agrárkamara is megfogalmazta, illetve évente több ezren vesznek jelenleg is 3 hektárnál kisebb területeket.

A gazdák részéről van igény a nagyobb területen való gazdálkodásra, ami egyezik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: helyben lakó magyar földművesekhez kerüljenek a magyar állam tulajdonában lévő földek. Aki ezt ellenzi, különösen a balliberális ellenzék, az igazából a külföldiek kezére akarja játszani a földet - fogalmazott Fazekas Sándor.

Szigetvári: nincs szükség az állami földek eladására

Az Együtt elutasítja a tervezett állami földértékesítési pályázatokat, ahogy korábban a földbérleti pályázatokat is elutasította, mert azokra semmi szükség nincs - mondta Szigetvári Viktor pártelnök vasárnap Felcsúton. Az ellenzéki párt vezetése polgármester-jelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt.

Szigetvári Viktor egy Szégyelld magad Orbán! feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket, és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és "bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez". A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.

Juhász Péter alelnök hangsúlyozta, hogy Váradi András néhai párttársuk szívvel-lélekkel harcolt az "Orbán-birodalom központjában és küzdött Mészáros Lőrinc oligarcha érdekei ellen". Hozzátette: a harc aktuálisabb, mint valaha, hiszen "a Fidesz 300 ezer hektár földet akar átjátszani a haveroknak, mint ahogy a trafikok kapcsán tette".

Pápa Levente alelnök jelezte, hogy a pártalapítványt átnevezték, már Váradi András nevét viseli. Közölte, hogy az alapítványnak két célja van: támogatni a néhai politikus özvegyét és gyerekeit, illetve olyan világot építeni minden magyar embernek, amiben Váradi András is szeretett volna élni. A pártvezetők a sajtóesemény előtt zacskókban termőföldet tettek a miniszterelnök háza elé, amelyeken olyan települések nevei voltak olvashatók, mint Felcsút, Alcsútdoboz, Csákvár, Tabajd, Kajászó, Szár, Vál, Bábolna, Óbarok, Sárszentágota, Mezőberény vagy Hortobágy.