Augusztustól változik az egészségügyi ellátás finanszírozása azért, hogy a menedzsment rugalmasabban kezelhesse a kifizetéseket, az érkező  plusz pénzek ne tegyék rigiddé a rendszert és megszűnjön az a kényszer, hogy a veszteséges ellátások finanszírozhatósága érdekében "vattabetegekkel" terheljék az intézményeket - mondta az egészségügyi tárca által szervezett háttérbeszélgetésen Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár.

Az eddigi gyakorlati szerint ugyanis az alulfinanszírozott, drága kezeléseket a kórházak gyakran más olyan ellátásokból fedezték, amelyre értékén felül kaptak finanszírozást. Ezért gyakran akkor is kórházi felvételt írtak elő, ha arra nem volt szükség.

Kapcsolódó

Nem éri meg a vattabeteg

Az új rendszerben az egészségügy költségvetésébe eddigi külön soron, éves szinten érkező 66 milliárd forintot beépítették a súlyszámba. Emellett belső átcsoportosítással korrigálták a különböző kezelésekhez tartozó homogén betegségcsoportok (hbcs) pontértékét.

Az alulfinanszírozott műtétes beavatkozások és a drága szakmák prioritást kaptak, voltak ellátások, amelyek hbcs-jét szinten tartották, a járóbeteg-, illetve szakellátásban, vagy egynapos sebészettel is megoldható terápiáknál pedig csökkentették a fekvő ellátásban a finanszírozást. Utóbbi ellátásokat belátásuk szerint ugyan továbbra is nyújthatják a kórházak, de "ez az a kategória lesz, ami nem éri meg" - fogalmazott a helyettes államtitkár.

A változtatás a forrása az alapdíjak 20 százalékos emelésének, így 150 ezer helyett 180 ezer forintot számlázhatnak a kórházak egy átlagos beteg ellátásáért.

Kéztöréssel ne feküdjön senki kórházba

A hbcs finanszírozás átalakításánál az volt az alapelv, hogy a korábbi béremelés beépítésével együtt az intézmények nem kaphatnak kevesebb pénzt, mint eddig - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. Mint fogalmazott, ki akarták szabadítani a kórházi menedzsmentet abból a kényszerből, hogy a gazdálkodás érdekében egy kéztöröttet is fekvőbetegként ápoljanak, noha az szakmailag nem indokolt.

Az új struktúra kompenzációjára a 2017-es költségvetésben10 milliárdot, az ideiből 2,9 milliárd forintot fordítanak - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

Bár a kórházaknak augusztus 1-re fel kell készülni az új finanszírozási rendszerre, de mivel nyár közepén általában fél házzal működnek, az igazi nagy változás szeptember elsejétől lesz érezhető - vélte az államtitkár.

Ezért  kell a kancellár

A kancelláriarendszer - amelyre Ónodi-Szűcs szerint azért van szükség, hogy a szakmai ellenállások dacára lehessen változtatni - koncepciója továbbra is kormánydöntésre vár. Az előterjesztés szerint a kancellár egyszerre lenne felelős az operatív ellátás megszervezéséért, a fenntartói és középirányítói feladatokért, valamint a háttértámogató tevékenységek stratégiai és operatív irányításáért. Az államtitkár hangsúlyozta, olyan keretrendszert akarnak létrehozni, amelyben a későbbi döntéseket végre lehet hajtani.

Kérdésünkre, hogy a kancellár milyen szempontok alapján szervezi majd meg az operatív ellátást az államtitkár elmondta, mindenekelőtt meg kell őriznie az intézmény működőképességét.  Elemző eszközeik vannak a jelenlegi fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központnál(ÁE EK) is, ezenkívül a svájci modell tapasztalataiból kiindulva január elsejére új törzskarton rendszert szeretnének kidolgozni, amely megbízható képet fest a praxishoz tartozó betegek egészségi állapotáról.

Mit tükröznek az egészségügyi adatok?

A svájci modellkísérletben azt vizsgálták, milyen kartonrendszer szolgáltat megfelelő adatokat a praxishoz tartozók egészségügyi állapotáról úgy, hogy a létrehozása nem terheli túl a háziorvosokat. Ilyen jellegű adattal ma Magyarországon nem rendelkezünk, mert az egészségügyben megjelenő adatok többsége olyan, amelyet azért jelent a szolgáltató, hogy finanszírozást kapjon érte - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Ezért ezek az adatok kevésbé tükrözik a betegek állapotát, mint az intézményekét.  Ilyen adatokra viszont mindenképpen szükség van - hangsúlyozta az államtitkár.

A svájci modell keretében végzett felmérésből az is kiderült: az alapellátásban dolgozók 80 százaléka hajlandó népegészségügyi szűrést végezni, ha ezért plusz forrást kap, utalt az államtitkár a Magyar Orvosi Kamara törzskarton rendszerrel szembeni ellenvetéseire.

A Honvédkórház központú észak-pesti centrum fejlesztése a legegyszerűbb

A budapesti kórházrendszer átalakításáról Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésért felelős miniszteri biztos elmondta, a két ütemre tervezett folyamat első fázisa a sürgősségi ellátás komplex térségi megvalósítását tűzte ki célul, a kettes ütem az összes többi, az elsőben kevésbé érintett intézmény fejlesztését célozza. A legnagyobb falat a 3 nagy centrum (észak- és dél-pesti, valamint a dél-budai) kialakítása, az észak-budai közlekedésfejlesztés függvényében alakuló negyedik centrumról egyelőre nem érdemes beszélni.

A Honvédkórház fejlesztése a legegyszerűbb, ahol a 2007-ben félbeszakadt beruházást fejezik be, azaz a Róbert Károly körúti telephely lesz a nagy központ, ahova a Podmaniczky utcai kapacitásokat átköltöztetik. Ehhez kell "hozzávarrni" a Bethesda kórház gyermekkórház szerepét, az Amerikai úti Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetet, vagy akár a pszichiátriai ellátásban jelentős Nyírő Gyula Kórházat, illetve az azon belüli Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet - sorolta Cserháti Péter.

Pécsi egyetemi szint a dél-pesti centrumban

A pécsi egyetemhez hasonlóvá válhat Cserháti Péter szerint a dél-pesti centrum, ahol teljes progresszivitás szinten egy "mindenre képes" - szív-, ideg- és mellkas-sebészet, traumatológia, sztrókellátás - nyújtó intézményre van szükség. Az adottságokból kiindulva jó megoldásnak tartja az országos kardiológiai intézet szomszédságában lévő Szent István Kórház területén felépítendő tömböt, amelyben a Fiumei úti Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet traumatológiája, idegsebészete is helyet kapna.

Nagy dilemmának nevezte a budai centrum kérdését, amelynél a színvonalas kapacitások széttagoltan állnak rendelkezésre. A budai mátrix kialakításában számottevő szerepet játszik a Kelenföldi és a Déli pályaudvar sorsa, amelyről még nem született kormánydöntés, nem véletlen, hogy a fejlesztésről megjelent kormányhatározat sem ír pontos helyszínt, csupán Kelenföldet, mint városrészt jelöli meg. Kelenföldön 3 telek is szóba jön, ezekből két és fél van állami tulajdonban - tette hozzá az államtitkár.

A budai mátrixban a Szent Imre kórházi kapacitások, a Kútvölgyi és a Szent János kórház, a Sportkórház, valamint a Semmelweis egyetem klinikája kap szerepet.

Gyermekkórház is épül

Cserháti szakmai szakmai igényként jelölte meg a fővárosi gyermekkórházi kapacitások kiegyenlítését. Míg jelenleg Pesten 1000 ágy áll rendelkezésre, Budán mindössze 97, ezért felmerült, hogy a két pesti gyermekklinika kapacitását emeljék át Budára. Egy plusz gyermekkórházi fejlesztés is szóba került. A budai projektek kiírása az jövő héten induló egyeztetések után kezdődhet.

Cserháti Péter az ütemezésről elmondta, 2018. március 1-ig kell a 3 nagy projekt tervét a kormány elé vinni ahhoz, hogy a 2018-as költségvetés tervezésénél rendelkezésre álljanak a konkrét számok.

A Flór Ferenc, a Bajcsy, a Jáhn Ferenc valamint a Szent Margit kórházak infrastruktúrájának fejlesztésére pedig 2017 január elsejétől nyitható meg a 40 milliárd forintos plusz forrás.

Három év alatt építik le a krónikus ágyakat

A krónikus ellátás leválasztásáról és a szociális ágazatnak való átadásáról Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hamarosan kormány elé kerülhet a krónikus ágyak 3 éves leépítési tervét tartalmazó előterjesztés. Első lépésében, a nyilvántartásban szereplő 10-12 ezer ágyból még az idén 2200 krónikus ágy átadását tervezik, a szociális ágazat pedig az elkövetkezendő három évben 15 ezer emelt szintű ápolási ágy létrehozásával számol.

Továbbra is az egészségügyben marad 15 ezer rehabilitációs, illetve pszichiátriai krónikus ágy. Az ápolási ellátás fizetőssé válásával kapcsolatos hírekre reagálva az államtitkár megjegyezte, az ápolási osztályok nagy része jelenleg is fizetős, a krónikus ágyaknál pedig fél év után napi 800 forintot kell fizetni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a betegeket ugyanolyan feltételekkel kell átvenniük a szociális intézményeknek, mint amilyen feltételek között jelenleg ápolják őket, és az ellátásért fizetett díjnál sem lehet eltérés.