A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964,5 ezer forintról idén 1 millió 147,5 ezer forintra (a minimálbér kilencszeresére) ugrott.

A 19 százalékos emelkedés nyomán idén várhatóan tovább csökken azon pozíciók száma, ahol a munkáltatók megváltozott munkaképességűek alkalmazása helyett inkább a hozzájárulást fizetik be - véli Balog Lajos, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetője. Tíz éve ez az érték még csaknem elérte a 90 ezer főt, idén akár 60 ezer alá is csökkenhet.

Az álláshelyek betöltését az is ösztönözheti, hogy egy törvénymódosítás nyomán rehabilitációs kártyára - a korábbi körön felül - immár azok is jogosultak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt (B2 és C2 minősítési csoport). A rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetésétől. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

Az egyre erősebb munkaerőhiány is segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését, mivel mind több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelő kiválasztási folyamatok nyomán ez a kör is kiválóan alkalmas teljes értékű munka elvégzésére. Így a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot, ami azonban még mindig elmarad az EU 50 százalék körüli értékétől - tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

Az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is hirdetnek a megváltozott munkaképességűek számára. A foglalkoztatás aránya országrészenként erős különbségeket mutat: míg ez az érték Nyugat-Magyarországon és Budapesten igen magas, addig Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Alföld keleti és déli részén továbbra is jelentős számú megváltozott munkaképességű álláskereső található.