Nagy veszélyben Magyarország - figyelmeztetés érkezett

Az éghajlatváltozás egyre erősebben érezteti a hatását. A WWF természetvédő szervezet új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.
Szabó Zsuzsanna, 2019. július 22. hétfő, 17:51
Fotó: Getty Images

Az utóbbi időben Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. Idén nyáron Franciaországban és Németországban a kormányok már vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be a rendkívüli szárazságok kezelésére. Az aszálykárokat azonban kizárólag a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csak érdemben csökkenteni.

Rossz vízgazdálkodással csak romlik a helyzet

A WWF új jelentése szerint az EU-s országok nem megfelelő vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A tagállamok ráadásul továbbra is gyengíteni szeretnék a Víz Keretirányelvet - amely uniós jogszabályként vizeink védelmét célozza.

A rossz vízgazdálkodási gyakorlatok következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátásunk, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással. Ha az egyes tagállamok átültetnék a saját gyakorlatukba a Víz Keretirányelvet, az a helytelen vízgazdálkodást is orvosolhatná - állapítja meg a WWF jelentése. A jogszabály egyik fő célja az aszályok hatásainak mérséklése, valamint annak biztosítása, hogy az édesvízi ökoszisztémák kellően tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és száraz időszakokban is jó minőségű vizet tudjanak biztosítani.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy már kontinensünk legészakibb országai - például a Baltikum államai vagy Svédország - is ki vannak téve a szárazság pusztításának. Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk kellőképp: 60 százalékuk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek.

A Víz Keretirányelvnek megfelelően 2027-re minden víztestnek jó ökológiai állapotba kellene kerülnie, de a tagállamok jelenlegi hozzáállása ehhez kevés - hívja fel a figyelmet a WWF.

Magyarország fokozott veszélyben van

Magyarországon az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben tehát gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Extrém példája a szárazodásnak és az erre adott helytelen reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már a félsivatagos övezetbe sorolta.

Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelentenek elégséges megoldást (tavaly több nemzetközi példa is azt mutatta, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak) - mutat rá a WWF.

Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet

- mondta el a megoldás kapcsán Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, aki szerint így csökkenthetjük az aszályok súlyosságát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Sorathul, 2019.07.23 11:20

"A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll."
Na nem mondja Sipos Katalin... és mégis miben?

Tavakban tárolni aszály idején nem jelent megoldás, mert a vízi élővilágnak is kell a víz, amit szintén pótolni kell.
Erdő? Ez most komoly? Ebből speciel miként szeretnék kinyerni később a vizet? Kivágják?
Gyep? Amiket aszálykor szintén locsolni kellene, hogy ne száradjon el? Abból a vízből amiből amúgy sincs sok?
Víztározók kialakítása semmit sem ér, ha építkezés közben szokásos módon kilopják az anyagot a zsilipekből, és ész helyett a pénz motivál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.07.23 10:48

A legjobb példa, amikor a Balaton vizét leengedik a semmibe. Sikítani tudnék.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html