Az NGM szerint a várakozásoknak megfelelően alakult az államháztartás (áht) központi alrendszerének június végi hiánya, miután egyetlen hónap alatt 312,2 milliárd forinttal nőtt a deficit gazdasági tárca gyorsjelentése szerint.

A váratlanul magas számon egy dolog segít: májusban még 98,7 milliárd forintos többlet keletkezet. Így az első félévi hiány 823,3 milliárd forintra ugrott, ami az eredetileg elfogadott 877,4 milliárdos deficit 98,9 százaléka.

Az áht-n belül a központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a tb pénzügyi alapjai 15,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 29,8 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly ilyenkor az áht központi alrendszerének deficitje 813,7 milliárd forintot tett ki.

Nem küld pénzt az EU

A két év azonos időszaka közti különbség ezúttal is elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 156 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől az évenként változó elszámolások különbsége okán. Ezzel szemben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai több mint 200 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően. Vagyis a magas hiány oka, hogy az uniós pénzeket kifizették, ám az uniós bevételek nem nem érkeztek meg.

A júniusi deficit 312,2 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 132 milliárddal. A havi kamatkiadás mintegy 60 milliárddal haladta meg az előző évit, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. A gazdaság folyamatos növekedése miatt magasabban alakultak az adóbevételek, ami a nagyobb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések (pl. online pénztárgépek bekötése) sikerének köszönhető.

Az NGM megjegyzi, hogy a hiány nagyságának lefutása most sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. A 2015-re kitűzött hiánycél pedig továbbra is a GDP 2,4 százaléka.