A Napi Gazdaság cikke

Amennyiben az alapkamat a mostani 8,5-ről 6 százalékig csökkenne és ennek megfelelően változnának a hosszú hozamok, az a részvénypiacon ceteris paribus 30 százalékos felértékelődést jelentene - mondta Miró József, az Erste részvénystratégája a Napinak. Ez BUX-értékre lefordítva azt jelenti, hogy a mostani 18 ezer pontról 23 ezerre emelkedhetne az index értéke. A közvetlen hatás mellett azonban egy jelentősebb kamatcsökkentésnek számos olyan következménye is van, amely pozitív a tőzsde számára. Például a magyar hitelkockázat ezáltal csökkenhet, hiszen a forinthitelek versenyképessé válhatnak a devizahitelekkel szemben, ami a bankokra pozitív hatással van. Ugyanakkor a kamatmarzsuk is csökken, amit ellensúlyozhat, hogy a kétes hitelállomány és az erre képzett céltartalék összege is mérséklődhet.


Az egész magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a magyar hozamok közelítsék az európaiakat, a kockázatok jelentős csökkenése a vállalati hitelezést is fellendíthetné, felpörgetve a GDP-t, ami az egész ország és így a tőzsde megítélését pozitívan befolyásolhatná - vélekedett a stratéga. Ehhez viszont az kell, hogy az államháztartás rendben legyen, egyensúlyi helyzet nélkül ugyanis komolyabb csökkentés nem lehetséges.


Egy kamatcsökkentési sorozatot nem lehet a nemzetközi piacok megnyugvása és az ország iránti bizalom megerősödése nélkül végrehajtani. Márpedig ha ezek a feltételek teljesülnek, az mindenképpen jót tesz a tőzsdei árfolyamoknak, különösen a makrogazdaságra legérzékenyebb OTP-nek - véli Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Közvetlenül a működés szempontjából is leginkább az OTP-t érinti a kamatszint mérséklése, a betéti és hitelkamatok változása révén. A jelenlegi helyzetben azonban azt nagyon nehéz megmondani, hogy ez mennyire befolyásolhatja a kamatmarzsot, hiszen a verseny a betétek esetében szinte biztosan nem csökken, és kérdés az is, hogy a hitelkamatokhoz mennyire mernek hozzányúlni a bankok.


Komolyabb hasznot húzhat még a kamatszint csökkenéséből a Magyar Telekom, hiszen az osztalékpapírok számára ez nagyon jó hír, a jegybanki alapkamattal párhuzamosan ugyanis mérséklődhetnek a hozamszintek is.


Dobár Péter, a CIB Bank elemzője is egyetért abban kollégáival, hogy kedvező hatása lehet a budapesti értéktőzsdén forgó részvényekre, amennyiben valóban elindul egy tartósabb kamatcsökkentési folyamat. A CIB elemzője szerint is egy 50 bázispontos mérséklésnek még nem biztos, hogy igazán érzékelhető hatása lehet, ha azonban azt nézzük, hogy a korábbi 9,5 százalékról esetleg 6-7 százalék közelébe csökken a kamat - a CIB várakozása szerint év végére 7,5 százalék lehet a kamatszint -, akkor már érdemi hatásról beszélhetünk. A kamatcsökkentések ugyanis önmagukban javítják az elemzők DCF (diszkontált cashflow-számítás) modelljeiben a részvények árazását. Ráadásul ez a folyamat segítheti a cégek működését is, azok ugyanis, amelyek jelentősebb hitelt tartanak forintban, idővel csökkenő kamatteherrel számolhatnak.