Tavaly november és idén január között 3 millió 776 ezren dolgoztak Magyarországon a 15-74 éves korosztályban, ami ugyan 0,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, ám csökkent az utolsó negyedévben regisztrált 3 millió 804 ezerhez képest. A 15-64 éves korosztály esetén 3 millió 745 ezren dolgoztak, ami ugyan 26 ezerrel magasabb az egy évvel ezelőttihez képest, ám 48 ezerrel kevesebb - elsősorban a szezonális tényezők miatt - a három hónappal ezelőttinél.




Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is romlott: 474 ezren nem rendelkeztek állással az időszakban, ami 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A tavalyi év utolsó három hónapjában 12 ezerrel kevesebben voltak munka nélkül, a ráta pedig négytized százalékponttal alacsonyabb volt.


Az időszakban a 15-64 évesek 62,3 százaléka jelent meg aktívként a munkaerőpiacon, azaz 44 ezerrel többen voltak foglalkoztatottak vagy kerestek munkát. A gazdasági aktivitás növekedése a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes létszámnövekedése mellett következett be. Ez annak tulajdonítható, hogy a munkaerőpiacon korábban kívül rekedtek, az inaktívak kezdtek egyre nagyobb arányban munkát keresni, vagyis váltak munkanélküliként gazdaságilag aktívvá.




A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves kor­osz­tály­ból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,4 százalékos munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal volt ala­cso­nyabb az előző év hasonló időszakában mértnél. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munka­nél­­­kü­liségi rátája 10,4 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.


A munkanélküliek 52,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­tartama 18,7 hónap, 2,3 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.