Nagyot nőtt a pénzmosásgyanús ügyletek szám - állami szervek is érintettek

Megugrott a pénzmosásgyanús ügyletek száma Magyarországon. Tavaly több mint tízezer pénzmosásgyanús eseményt jelentettek a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának, a legaktívabb bejelentők továbbra is bankok, de egyre aktívabbak az állami szervek, különösen a TEK - írja a Zoom.hu.
K. Kiss Gergely, 2018. június 28. csütörtök, 15:10
Fotó: Napi.hu

Tavaly a több milliárd pénzügyi tranzakcióból összesen 10 425 alkalommal indított "operatív", tehát nem nyilvános vizsgálatot a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája (PTEI) - derül ki a szervezet napokban publikált, 2017-es jelentéséből. Ez figyelemreméltó ugrás, hisz az elmúlt években évi 8000-9000 ügy került az iroda látóterébe; a rekord 2012-ben volt, amikor 12 855 bejelentés érkezett - ez tavaly nem dőlt meg, de egyik évről a másikra 18 százalékkal megnőtt a gyanús ügyek száma - értékelnek a portálon.

A pénzmosásgyanús eseményeket a pénzügyi szolgáltatóknak (bankok, biztosítók, pénzváltók) mérlegelés nélkül, a legkisebb gyanús jel után jelenteniük kell a NAV PTEI felé; tavaly ők 8585 ilyen bejelentést tettek, ami megfelel az előző évek átlagának. A pénzügyi szervezeteken belül a legtöbb (6119) bejelentés bankoktól érkezett, de kapott ilyesféle jelzést a hatóság biztosítóktól, pénzváltóktól, sőt, könyvelőktől, ügyvédektől és könnyvizsgálóktól is. Nem tettek viszont egyetlen bejelentést sem adószakértők, bizalmi vagyonkezelők, illetve az ingatlanosok sem.

Éberebbek lettek a nyomozók - megtízszereződött az ügyek száma

Látható, hogy a magyar hatóságok (rendőrség, ügyészség, titkosszolgálatok, Terrorelhárítási Központ) aktivizálódnak: 2015-ben még csak 572 ilyen ügyre bukkantak, 2016-ban már 819 gyanús ügybe botlottak bele, míg tavaly már 958 esetben kezdeményeztek operatív eljárást. Bár a 958-as esetszám messze elmarad a banki bejelentésektől, a hatósági ügyek száma két év alatt megduplázódott. Mi több, 2014-hez képest gyakorlatilag megtízszereződött ez a tevékenység, hiszen 2014-ben még csak 185 esetben keresték meg a nyomozóhatóságok az irodát.

A jelentés szemérmesen hallgat a növekedés okáról, így nem lehet tudni, arról van-e szó, hogy korábban kevésbé voltak potensek ezek a szervezetek és nőtt a hatékonyságuk, vagy a gyanús ügyletek szaporodtak-e meg. Az mindenesetre látható, hogy nem egyszeri megugrásról van szó, hanem egyfajta tendenciáról.

Egyre több gyanús ügy az államigazgatásban

Nem csak a hatóságok, de a PTEI is egyre gyakrabban osztja meg a birtokába került információkat a nyomozószervekkel: amíg 2016-ban 1716 esetben tett be- és feljelentést a különféle állami nyomozószerveknél, tavaly már 1999 ügyet indított el. Vagyis 2017-ben a pénzmosás elleni irodához összesen 8585 bejelentés érkezett, ebből 4634 bejelentést vettek komolyan - ezen ügyek kapcsán került 1999 ügy hatóságokhoz.

Látványosan megugrott a pénzmosás elleni irodától a TEK felé továbbított információ mennyisége, de a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz (NVSZ) is 180 estben fordultak a 2016-os 72 esettel szemben.
(Az NVSZ a rendőrség, államigazgatás belső elhárítása, egyfajta belső titkosszolgálatként működik azon belül.) Ám az okokról itt is hallgat a jelentés.

Magyarország még mindig figyelőlistán

A történtek fényében nem meglepő, hogy az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága, a Moneyval 2016-ban készített, legutóbbi országértékelése feltárta a magyar pénzmosás elleni rendszer hibáit.

Az országértékelés miatt Magyarország a Moneyval figyelőlistájára került, amely alapján évente köteles a magyar kormány az elvégzett munkáról beszámolni. Erre legutóbb 2017 októberében került sor. A Moneyval eljárási szabályai alapján Magyarországnak 2018 decemberében kell az előrehaladásról újabb jelentést tennie, ám arról nem lehet tudni, ezt követően lekerülhet-e Magyarország a figyelőlistáról.

HOZZÁSZÓLÁSOK