Össze-vissza ígérgetik, mennyi napelemünk lesz

A New York-i klímacsúcsra főpróbázó köztársasági elnök majdnem kétszer annyi napelemet vízionált 2030 Magyarországára, mint amennyi a hálózatirányító szerint a rendszerbe befér. A kormány, az MVM és más érintettek viszont megint másképp tudják - és másként is számolnak. Érdemes a több ezer megawattos számok között rendet rakni.
Szabó M. István, 2019. október 7. hétfő, 07:05
Fotó: MVM - A paksi napelemes erőmű átadása 2019 márciusában

Hétezer vagy négyezer megawattnyi (MW) napelemes erőmű termel majd áramot Magyarországon egy évtized múlva? Az éppen csak eldurrant, de továbbra is kérdőjelekkel teli, első napelemes beruházási boom árnyékában nem mindegy, hogy a méret egy évtized múlva melyikhez lehet majd közelebb. Ha a napelemes erőműveket jóindulattal csak alig 20 százalék körüli termelési hatékonysági mutatóval számolják is, a több ezer megawattos ígéret-különbségekből már kijön egy jelentős méretű "klasszikus" áramtermelő erőmű teljesítménymérete is - amit így vagy meg kellene építeni, vagy nem.

Noha az egész számháborús zűrzavar sokkal korábban kezdődött, érdemes a mostanra kirajzolódó helyzet értelmezését a szeptember közepén Gyulára látogató Áder János beszédével kezdeni. A köztársasági elnök bár ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt, klímavédelmi kérdésekről azonban gyakran beszél. Ez is oka lehet annak, hogy nem akadt fenn azon senki, amikor Áder János az alföldi város egészségügyi főiskolásainak beszélt a magyar energetika jövőjéről.

Hétezer

Az utólag akár a New Yorkban tartott globális klímacsúcson elmondottak afféle próbájának is minősíthető gyulai beszédből a híradások zöme azt emelte ki, hogy Áder 2030-ra karbonsemlegességet ígért a magyar energetikában. Ezt az üzenetet egyébként egy héttel korábban, Nyíregyházán is elmondta, csak a közgazdászok előtti beszédnek nem lett a gyulaihoz hasonló médiavisszhangja.

A köztársasági elnök azonban Gyulán mondott egy másik fontos, igaz, többszörösen összetett mondatot is, ami a Gyula Televíziónak köszönhetően akár szó szerint is visszaidézhető:



"2030-ra - ez nincsen olyan nagyon messze már - egy 7000 MW (...) naperőművi kapacitást szeretnénk megépíteni Magyaroszágon. És azt mondjuk, hogyha Paks [értsd: Paks II.], ez a 7000 megawattnyi naperőművi kapacitás megépül, akkor a magyarországi áramtermelésnek legalább 90, inkább több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz" - mondta a köztársasági elnök.

Kizárólag a vízióban szereplő napelemes kapacitásméretre összpontosítva: a hivatkozott szám nyomát és lehetséges forrását az elmúlt hetekben több iparági szereplővel is próbáltuk fellelni. Sajnos sikertelenül, mert több "gond" is van az elhangzott mérettel. Amennyiben a 7 GW tényleg már létező célszám, akkor az többek közt azt jelentené, hogy a magyarországi napenergiás áramtermelési méret megközelítené/elhagyná a jelenlegi paksi atomerőművi volument (ez gyakorlatilag 1500 MW). Ebből ugyan az, hogy Paksnak feltétlenül félnie kellene a napelemektől még nem következik, de két másik dolog viszont biztosan.

Az egyik, hogy e méret eléréséhez a jelenlegitől eltérő szemlélettel és támogatási politikával kellene nem csak a fotovoltaikus beruházásokat, de a hálózatfejlesztést és az energiatárolást is támogatni. A másik viszont az, hogy ha ez a 7000 a jelenlegi, "szinte nulla" állami támogatást élvező szintről is lehetséges, akkor miért kell a Paks II. építéséhez felveendő 10 milliárd eurónyi orosz hitellel eladósítani az országot?

Megnyugtató vagy sem, az Áder János által bemondott 7000 MW-hoz szükséges változásoknak egyelőre nyomuk sincs.

Négyezer

Annak viszont van, hogy a kormány, illetve a nevében e területen szakpolitikailag illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Brüsszelben tavaly év végén leadott klímaterve mit ígért. Ugyan ezt a tervezetet még 2019 végéig véglegesíteni, és felülírni tűnik szükségesnek - mivel a szerény célkitűzések miatt számos helyről, még az EU részéről is érte szakmai kritika - a dokumentum 2030-ra a 4000 MW napelemes termelőkapacitás méretet fogalmazott meg.

"Az előrejelzések szerint a meglévő szakpolitikai intézkedések eredményeként 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meg fogja haladni a 4600 MW-ot, amelyből több mint 4000 MW-ot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyisége 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 GWh-t, amelynek közel 70 százalékát napelemek biztosítják" - olvasható a dokumentumban.

Máshol pedig, kissé árnyaltabban ez szerepel: "A nemzeti terv hangsúlyos részét adja a fotovoltaikus rendszerek fejlesztése azzal a céllal, hogy a 2018. évi ca. 700 MW beépített kapacitás 3000 MW összteljesítményre nőjön a 2022-2023-as évekre. A technológia költségeinek várható folyamatos csökkenése lehetőséget adhat a terület azonos dinamikával való bővülésére egészen 2030-ig."

Az ALTEO 2019 nyarán bekapcsolt nagykörösi napelemréte - madártávlatból
Napi.hu

A 4 gigawattos határt korábban megfogalmazta a hazai hálózati rendszer befogadóképességével kapcsolatban a rendszerirányító (Mavir) is. Igaz, a súlyos szakmai tévútnak is köszönhetően nemrég vezércserén átesett cégnél ezt még 2016-ban írták le, ráadásul úgy, hogy a 4000 MW PV-termelés hazai hálózatra csatlakoztatása megoldható, de olyan többletköltségekkel kell számolni (pl. megnövekedett tartalékigény, szükséges hálózati fejlesztések stb.), amelyek teherviselésével kapcsolatosan alapvető kérdéseket kellene tisztázni, de a 4000 MW akkor is, szerintük is kivitelezhető.

A Mavir ugyanakkor már három éve sem zárta ki a lehetőségét annak, hogy nagyobb napelemes volumen is a hálózatra kerülhessen. De ehhez már jelentős műszaki feltételrendszer-módosítást és rendszerszintű fejlesztési program indítását tartotta szükségesnek. Vagyis: ugyanoda jutunk vissza, mint az áderi 7000-rel - nincs (még) nyoma mindezek valószerűségének.

Ötezer, hatezer-négyszáz - vagy ...?

Ha  mindezek alapján a 4000 tűnik a reális célszámnak, volna itt még néhány más verzió is. Szeptember elején nyílt fórumon tartott előadást Kóbor György, az MVM első számú vezetője, aki az állami energiaholding stratégiájáról beszélt. Az ugyancsak nyilvánosan elérhetővé tett prezentációjának egyik diájából viszont az olvasható ki, hogy az MVM 2030-ra 5000 MW beépített napelemes termelőkapacitással számol a magyarországi energiatermelői mixben.

(forrás: MVM - Kóbor György)

Az MVM elnök-vezérigazgatója által vetített ábrának több forrása van - ezeket a dián fel is tüntették. Így tudható, hogy az MVM ötezres száma az ITM, a REKK, a Nemzeti Energia- és Klímaterv, illetve "különböző erőművi forgatókönyvek" szintetizálásának végeredménye. A nevezett források közül  - a már tárgyaltakon kívül - a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) prognózisa érdemel igazán figyelmet.

Nem csak azért, mert a REKK idén februárban kiadott tanulmánya megint csak más számokig jutott el, hanem mert a kutatók a beruházási költségmodellezést úgy tartották a fókuszban, hogy a regionális és kontinentális energiapiaci összefüggésekből vont le következtetéseket. A kutatóintézet - mely évek óta előkelő helyen szerepel a világ legfontosabb energiapolitikával foglalkozó kutatóintézeteinek listáján - márpedig arra jutott, hogy 2030-ra 4000 MW üzemi méretű napelemes potenciál mellett Magyarországon 896 MW háztartási kiserőműves, illetve 1100 MW "további kereskedelmi méretű kapacitás-létesítés" létesülhet. Vagyis: összesen majdnem 6400 MW méretet jeleznek előre.

És még mindig lehet egyet csavarni a dolgokon, mert a korábban már hivatkozott, Brüsszelben leadott kormányzati klímatervbe ugyanis bekerült egy olyan táblázat, ami már-már Áder János vízióját támasztja meg. Annyiban viszont mégsem jó az utóbbi célra, hogy a táblázatot nem ismert okból a közlekedés fejezethez illesztették be.

"A megújuló energiaforrások hasznosítása céljából beépített villamosenergia-termelő kapacitások technológia szerinti bontásban (beépített kapacitás)" címmel közölt számsorok közül, a jobban érthetőség érdekében kibogarásztuk a napelemes adatokat.


ITM

Ebből az több stációra bontott útvonaltervből viszont az látszik, hogy a 2030-as célszám itt már 6645 MW lett. Magyarázatot azonban nem találtunk a számok mellett.

Mégis: mennyi volna lehetséges?

A különböző méretekkel dobálózás mentségére felhozható, hogy 10 évre pontosan előre látni a napelemes iparban sem könnyű, ráadásul ebben az innovációs szempontból is trendivé vált szektorban évente csupán technológiai értelemben is sok minden változik. Az is biztos, hogy a célszámokhoz vezető út mindegyikéhez szükséges a megfelelő jogszabályi, üzleti és gazdasági környezet, ami leginkább az ezt alakítók döntéseitől függ.

Azt azért érdemes tudni, hogy elméleti számítás igenis készült a témában: Pálffy Miklós 2017-ben, a Magyar Tudományban publikált tanulmánya szerint Magyarországon több mint 405 GW napelemes termelőkapacitás volna beépíthető. Ez azonban tényleg csak egy elméleti szám, ráadásul idővel ezt  is korrigálni kell majd. Legalábbis a cellahatékonyság-javulás felülírhatja a számokat, mivel a 2015-ben még 15 százalékosan számolt hatékonyság a nemzetközi elemzések szerint jelenleg inkább már 20 százalék, ami ráadásul 2030-ra 24-, 2050-re pedig várhatóan 35 százalékra javítható.

Ma már azt sem lehet biztosan tudni, hogy az évek óta biztosan kalkulálható - napelempanel gyártási, illetve fajlagos rendszerépítési költségek - áresése meddig tart. Ahogyan azt sem lehet megjósolni, hogy a technológiai kitörési pontokon végül milyen paraméterek feljavítása irányába mozdul még el a napelemes ipar. A Napi.hu több anyagában is beszámolt már a hatásfoknövelésért folyó versenyről, a komplex, energiatárolást is megoldó elképzelésekről, ahogyan arról is, hogy az egységnyi felületen termelhető energiamennyiség növelése milyen kilátásokkal kecsegtet.

Márpedig ez csupán a makro szint.

Közelebbről a probléma még összetettebbé válik, ahogyan azt a minap egy csupán néhány hónapja átadott, valóban jelentős méretű napelemes erőmű tulajdonosától hallottuk. Az elméleti és gyakorlati szempontokat kombináló, alapos előzetes  számításokhoz képest már most - az erőmű finomhangolási, ún. "beállási" fázisban - is, heti átlagban 5-6 százalékkal több áramot termel a rendszerük.

Egzakt magyarázat még nincs, lehetségesként viszont elhangzott már a felhők gyorsabb mozgása, az intenzívebb, de rövidebb ideig tartó borús, esős időszakok eljövetele is. Ha a "túltermelés" megmarad, annak az erőmű tulajdonosa csak örülhet, mert a kötelező átvételi rendszerben (kát) szerződve, ő minden megtermelt kWh-nyi energiát prémium áron adhat el a hálózatba - a következő 25 évben. Ha ez a jelenség általánossá válik, akkor az viszont nem csak nagyobb termelési volument, hanem többletköltség-igényt is generál. És erre a hálózati, de a költségvetési oldalon is fel kell készülni.

Nem segít a Hivatal

A legfrissebb napelemes hálózatra kapcsolási adatokkal, de prognózisokkal és modellezéssel is hivatalból dolgozó Energiahivatalt is megkérdeztük az ügyben. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által írásban bekért kérdésekre azonban a MEKH válaszadás helyett másnap inkább kiadott egy sajtóközleményt - ami viszont nem felel minden kérdésünkre.

E sajtóközlemény szerint a magyarországi napelemes összteljesítmény 2019 június 30-án 1144 MW volt - ebből 388,5 MW volt háztartási méretű kis erőmű. Mivel a villamos energia hálózatra 2018 végéig hivatalosan 726 MW termelő kapacitást kapcsoltak, az idei első félévi növekmény közel annyi  volt (~400 MW), mint amennyi az áderi 7000 MW és a REKK 6600 MW körüli prognózisa között fennáll.

A Hivatal a 2030-as prognózisát, ha létezik is, nem közölte. Annyit írtak a sajtóközleménybe, hogy a már működő 1,1 GW-on  túl további 1,4 GW napelemes kapacitás támogatására már kiadtak határozatot, így "ezek nagy része a következő években várhatóan meg fog épülni". Arról, hogy a 2,5 GW után mi következik, csak annyit írtak, hogy "a várható kapacitásbővülést emellett számos tényező befolyásolja, függ többek között a támogatási politikától, a szabályozástól, valamint a napelemek árától". A MEKH ugyanakkor már kitette a honlapjára az első METÁR tender kiírási dokumentációját. Ezzel a pilottal váltják le a korábbi évek beruházói boomját előidéző kötelező átvétel támogatási (kát) rendszerét, remélve, hogy a befektetői kedv megmarad - és valamelyik célszám felé tolni kezdi a rendszert.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

sziddha, 2019.10.07 15:17

Érdemes lenne Káder Jánosnak, végre valódi államfőként ténykednie ! Káder politizálás helyett, a népe érdekét
kellene végre néznie ! Többször már szerencsénkre, nem töltheti be ezt a posztot ! Az biztosan demokratikusabb
megoldás lenne,ha az 1990-ben oly sokat hangoztatott módon, végre közvetlen államfő választás lenne ! Érdekes,hogy
a hatalmon lévők,trikójuktól függetlenül, tesznek erre a közvetlen választásra !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.10.07 13:52

@matuska63:
Ha helyben elhasznalom, az tiszta penz, egyenleget szamolnak. A tobblt termelest olcsositva veszik meg, ami mar rontja a megterulest.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matuska63, 2019.10.07 13:28

@antitroll: Miért akkor nem ugyanúgy nálad marad a pénz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.10.07 12:33

@Mekelekke:
Már régebben tervezem, hogy bemenjek az ELMÜ-höz.
Nem titok, van 4 lakó és egy nyaraló ingatlanom. összesen 4 helyrajzi számon. Ebből kettő alkalmas a napelem telepítésre, de ezek kifejezetten optimálisak a célra.
A telepítés úgy érné meg, ha nagyobb kapacitást építenék ki mindkét helyen, ugyanakkor pont azokon a helyeken a legkisebb a fogyasztás, tehát jó lenne a többletet jóváírni a többi fogyasztási helyen. Valószínűleg nem lehet, így viszont aligha éri meg...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.10.07 11:50

Ha egy kicsit jobban megérné házilag napelemet telepíteni (pl kevesebb lenne a rizikó), akkor egy fillér állami befektetés nélkül, csak a lakosság saját pénzéből realizálná ezt a megálmodott napelem-növekedést. Csak hát ez a megoldás ellenkezik egyrészt a jelenlegi erőmű-lobbi érdekeivel, másrészt azok érdekeivel is, akik hatalmas naperőművek létesítésére felvett állami támogatásokból szeretnének hozzájutni pár extra milliárdhoz. És sajnos csak a nagy projektekrre kifizetett állami támogatásokból kérhetnek a politikusok visszacsúsztatott kenőpénzt, a lakossági támogatások többsége (ma még) nem kenőpénzes.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html