Napelemmel takarják el a mocskot a Mátraalján?

Szeméttüzelésű erőművet is akar a napokban újabb napelemrét átadását bejelentő Mártai Erőmű Zrt. A Mészáros Lőrinc felbukkanása után hirtelen nyereségessé váló széntüzelésű áramtermelő cégnél a jelek szerint másfajta fifikát is elővettek.
Szabó M. István, 2019. február 25. hétfő, 12:06
Fotó: Napi.hu

A felszínen minden helyeselhető és rendben van a Mátrai Erőmű Zrt-nél azóta, hogy Mészáros Lőrinc a német RWE részesedése után, a cseh Energetický a Prùmyslový Holding tulajdonrészét is kivásárolta, s így a cég teljes egészében az ő tulajdonába került.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke néhány napja azt közölte, hogy a vállalat tavaly 795 millió forint adózás előtti eredményt realizált (azok után, hogy egy évvel korábban még 9,1 milliárdos vesztesége volt), az elmúlt héten pedig azzal került be a cég a hírekbe, hogy rekordidő alatt megépítették és hálózatra kapcsolták az ország egyik legnagyobb, legújabb fotovoltaikus létesítményét a bükkábrányi bánya területén. Mindezt egyébként azután, hogy a cég korábban eladta a még a németek által épített, 16 megás visontai naprétet.

A fényes eredmények és a zöldenergiás innováció hirdetése mögött azonban a Mátrai Erőműnek van egy másik arca is.

Még tavaly, 2018. november 6.-án indult el az az eljárás, ami január elején le is zárult. "A Mátrai Erőmű Zrt. (Visonta) által Visonta település 0158/25 hrsz-ú közigazgatású területén végzett villamosenergia termelő tevékenységére vonatkozóan kiadott 14765-13/2013. számú egységes környezethasználati engedély kötelező felülvizsgálati eljárása" megnevezéssel készült dokumentum az öt évente esedékes teljeskörű környezeti hatástanulmányt takarja. Ennek tartalmi követelményeit az 1995-ös környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 73., 74., és 75. paragrafusai rögzítik.

Mire terjed ki a teljes körű felülvizsgálat?
75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
b) * a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;
c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre;
g) * a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.
(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
(3) * A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.

Több környezetvédelmi jogászt is megkérdeztünk, hogy megismerjük egy-egy ilyen vizsgálat paramétereit. Elmondásuk szerint még az átlagos méretű és működési területű cégeknél is inkább 90 (vagy még több) nap az engedély megszerzése - feltéve, ha a hiánypótlás villámgyorsan megtörténik. Nos, ha volt is ilyen, a Mátrai Erőmű esetében mindez alig 60 nap alatt sikerült úgy, hogy a heves megyei kormányhivatal illetékesei az év végi ünnep-, illetve szabadnapokkal együtt lezavarták az ügyet.

Rekordok

A sietséget persze indokolhatná, hogy 2021-ben új, alacsonyabb környezetvédelmi határértékek lépnek életbe, de egy több száz oldalas dokumentáció vizsgálata és ellenőrzése 60 nap alatt, melyben gyakorlatilag minden erőművi tevékenységhez köthető kibocsátást, környezeti hatást (levegő, zaj, víz stb.) igazolni kell,  "valóban rekordgyorsaságú ügyintézésnek tűnik" - summázta az egyik szakember. Ilyen hivatali gördülékenységre a területen még csak nem is emlékszik.

Az eljárás sebessége azonban csak az egyik tétel, a másik az, amit a jelentésben jóváhagytak. Erről részletesen a kormányportálon keresztül elérhetővé vált dokumentációs csomagból lehet ezen a linken (zip fájl), de a heves megyei kormányhivatali határozat rövid kivonata máshol is elérhetővé vált. Igaz, a Mátrai Erőmű súlyához és a térségbeli hatásaihoz képest egy kistelepülési önkormányzat honlapján eldugva, de ebből legalább megtudható, hogy a cég az előírt kibocsátási határértékeket el nem érő károsanyag-kibocsátási szinteket magabiztosan produkálta.

Illetve: majdnem így volt.

Csendélet füstölő Mátrai Erőművel
MTI Fotó

Környezetvédelmi szempontból a Mátrai Erőmű esetében (is) három kibocsátási érték számít igazán fontosnak: a szállópor (PM10); a kén-dioxid (SO2) és a nitrogén-dioxidok (NOx). Az összefoglaló szerint a felülvizsgálat azt mutatta, hogy a vállalat igen alacsony koncentrációjú PM10 kibocsátásra képes. A megadott 5-20 milligramm normál köbméterenként (mg/Nm3) tartományban a vizsgálat idején épp csak 6,6-ot mértek.

Nem ez a lehetetlen, hanem ennek az adatnak a valódiságát ellenőrizni - mondta egy neve elhallgatását kérő környezetvédelmi szakértő. A mért adat feltűnően jó helyzetre utal, igaz, néhány éve az erőművön kívül is (Mezőnyárádon) mértek ennél magasabb értékeket. Az utóbbi években történhettek fejlesztések (környezetjavító beruházásokat, jobb hatásfokú kéntelenítő vagy nitrogén leválasztó beépítése), ennek azonban nem sikerült a nyomára bukkannunk. Mindent összevetve: meglepő, hogy az életciklusa végén lévő szénerőmű a gázos erőművek kibocsátásokhoz hasonlítható PM10 kibocsátási szintre volt képes.

Ennél is furcsább azonban a mért NOx szint: a 200 mg-os egységenkénti határérték alatt maradást az erőmű a 199 mg/Nm3 adattal biztosította. Ehhez képest a kén-dioxid kvótát könnyebben teljesítették: a 200 mg/Nm3-es határértékhez képest 185-öt mértek.

Aranyigazság, hogy a szén tüzelése során keletkezik a legtöbb káros anyag, ám az is, hogy összességében a háztartási tüzeléssel sokkal több szálló por kerül a levegőbe Magyarországon, mint az erőművi "termelés". Ez utóbbira az elmúlt évek légszennyezőanyag-leltárai mutattak rá; e szerint a kisméretű szállópor-kibocsátási mennyiség mintegy kétharmadát a lakossági fűtés okozza, míg az ipar csupán 7-8 százalékért, a közlekedés pedig mintegy 10 százalékért tehető felelőssé. Ezzel együtt is "szinte hihetetlen adatokat" rögzített a Mátrai Erőmű dokumentációja - árulta el a Napi.hu által megkérdezett környezetvédelmi szakember.

Szemétség

A Mátrai Erőmű Zrt.-ről kialakítható képhez hozzáadható az is, hogy a cég decemberben megkezdte egy hulladékégető engedélyeztetési eljárását is. Ez "A Mátrai Erőmű Zrt. (Visonta) által Halmajugra település külterület 013/10, 013/11, 015/4, hrsz-ú ingatlanokon tervezett vegyes tüzelésű (RDF és biomassza) kiserőmű létesítésére és üzemeltetésére vonatkozóan kezdeményezett összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás" címen szintén hozzáférhetővé vált a kormányportálon.

Hulladékot most is éget a Mátra, de csak igen alacsony, maximum 5 százalékos arányban a tüzelőanyagba keverve. Az új erőmű Valaska József igazgatósági elnök közlése szerint a 2021-ben leálló két, egyenként 100 megawattos blokkját az új erőművel váltanák ki "hulladék és biomassza vonatkozásában". A tervekből az mindenesetre feltűnő, hogy a cég a Fővárosi Hulladékhasznosító Műhöz (HUHA) mérhető erőműben gondolkodik: a 31,5 megawattos hulladékégető kiserőmű 75 százalékban lakossági hulladékból készített termékeket égetne el (negyedrészt pedig biomasszát), ami azt jelentené, hogy évente összesen 300 ezer tonna hulladékot égethetnek. A HUHA éves kapacitása 420 ezer tonna.

Azon túl, hogy egy hulladékégető létesítésének komoly környezeti kockázatai vannak, az máris látszik, hogy a szükséges mennyiségű "tüzelőt" hogyan biztosítanák a szemétégető számára. Ezzel kapcsolatban az igazgatósági elnök a Napi.hu-val közölte: mivel a hulladék zömében ma is a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-től érkezik, és azt tenderen kell elnyerni. "Mi abból indulunk ki, hogy az új létesítmény üzembeállása után is el fogjuk nyerni az NHKV-tól a Kelet-Magyarországi régió leválogatott RDF hulladékát"- mondta Valaska József. A hulladék ellátás ingadozásától függően égethetnek mezőgazdasági hulladékot (almafa nyesedéket, szőlővesszőt, fűrészport, de gombakomposztot, szalma-kukoricaszár-aprítékot vagy nádaprítékot is) - ezekre a meglévő beszállítóikon keresztül továbbra is támaszkodnának.

Az sem mellékes szempont, hogy mindezt végül bele kellene illeszteni a tavaly kiemelt turisztikai térségek közé emelt Mátra-Bükk régiós elképzelésekbe is. Valaska állítja, hogy a 2021-2022-re beüzemelni tervezett hulladékégető "a legkorszerűbb leválasztó, szűrő berendezésekkel rendelkezik", és a berendezés így majd a 2050-es évekig működhet. "Ebből adódóan a Mátra turisztikai besorolására nem lesz negatív hatással" - tette hozzá a cég első embere.

Szén: kikapcs

Mint azt korábban a Napi.hu megírta, a szénerőművek kora a végéhez ér. 2015 óta, az Egyesült Államokból kiindulva egyre agresszívebb bejelentések születtek az uniós országokban arról, hogy gazdasági alapon (illetve: a megváltozó környezetvédelmi keretkövetelmények változásai miatt) ki, mikor zárja be az utolsó szénerőművét.

A Beyond Coal honlap térképre vitt adatai szerint 2020 és 2025 között Nyugat-Európa és a skandináv országok többsége leszámol a széntüzelésű erőműveivel, 2030 körül pedig a régiónkban sem füstölnek majd ezek a kémények. Belgium már leállt, Hollandia ezt 2030-ra vállalta, Finnország 2029-re, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország 2025-re. Magyarország hivatalos vállalást vagy bejelentést még nem tett, de a klímaügyi szaktárca államtitkára Brüsszelben már prezentált arról, hogy 2030-ra el tudják képzelni a karbonmentes magyar energiatermelést.

Színmagyarázat: zöld - céldátumot hirdetett országok, kék - a kérdésben hivatalosan már megnyilvánult országok, piros - eddig nem nyilatkozó országok 
Napi.hu

Az energetikai szemléletváltás dinamizmusát is jelzi, de biztosan nem lesz EU-s szinten sem következmények nélküli az, hogy Spanyolország a napokban bejelentette: a nukleáris energiatermelésről is leáll, Németországban pedig, ahol fokozatosan csökken a szénfogyasztás, és a következő három évben még harmadával csökken a szén szerepe az energetikában, valószínűleg nem húzzák el a szénstoppot a céldátumként megjelölt 2038-ig.

Tavaly év végén, Brüsszelben a Mátrai Erőmű stratégiai és fejlesztési vezetője prezentált az Európai Bizottság fórumán, melyből az volt nyilvánvaló, hogy a cég intenzíven keresi a lehetséges kiutakat. A részvénytársaság a szénkorszak utánban is úgy gondolkodik, hogyan továbbra is nagy piaci szereplő maradna. Orosz Zoltán előadásában - a Mátrai Erőmű elé vázol három lehetséges út közül a leginkább életképesnek tekinthető "Low Carbon" elképzelésben - már szerepelt a szemétégető. Meg a bükkábrányi 20 MW napenergia is, mely 2050-ig felhízhat akár 200 megáig is - ebből 20 MW Halmajugrán - talán éppen a szemétégető szomszédságában.

HOZZÁSZÓLÁSOK