Ne forduljon drága ügyvédhez, a bíróság nem ítéli meg a díját

Egy útépítő cég vitába keveredett két alvállalkozója felszámolása kapcsán azok felszámolójával. Miután rendeződött az ügy, tetemes ügyvédi költséget követelt a felszámolótól, amit az nem fizetett meg. Per lett a dologból, de végül a cégnek kellett állnia a saját ügyvédének a díját.
Németh Géza, 2019. július 8. hétfő, 06:20
Fotó: Shutterstock

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset azzal indul, hogy egy német cég magyar fióktelepe - egy magyar céggel konzorciumban - közbeszerzésen nyert el egy útépítést. A konzorcium két alvállalkozója felszámolás alá került, hitelezői követelést a fióktelep jelentett be a két alvállalkozó közös felszámolójánál, de az nem vette nyilvántartásba a követelést. A fióktelep kifogására a felszámoló végül is nyílvántartásba vette a követelést, a bíróság pedig 95 ezer forint eljárási költséget ítélt meg a fióktelep részére úgy, hogy azt a felszámolónak kell kifizetnie.

A fióktelep viszont további 10 ezer euró jogi tanácsadói díjat is követelt a felszámolótól, amit viszont az nem fizetett meg. A fióktelep ezért - meg nem térült költség címén - pert indított a felszámoló ellen. Ezt az első- és a másodfokú bíróság is elutasította, mivel a csődtörvény alapján a felszámoló csak olyan károkért lehet felelős, amelyek a hitelezőt annak következtében érik, hogy az adós felszámolási eljárásban bevont vagyona csökken. Ebben az esetben pedig mindössze ügyvédi költségről volt szó.

A fióktelep nem volt rest, ezután a bíróságokat perelte be, bírósági jogkörben okozott kárért. Ekkor viszont már 20 ezer euró és további 270 ezer forint költségét kívánta érvényesíteni. Hivatkozott az uniós alapszerződésre is, mivel szerinte a magyar bíróság elzárta őt - mint fióktelepet - a jogorvoslat költségeinek a megtérítésétől. Az első fokú bíróság elutasította a keresetet. Kifejtette, hogy a kártérítési per nem alkalmas a jogellenesnek tartott ítélettel szembeni jogorvoslatra, a kártérítési perben eljáró bíróság a sérelmezett határozatot nem bírálhatja felül. Rámutatott, hogy a téves döntés is csak akkor alapozhatja meg a bíróság kártérítési felelősségét, ha a jogalkalmazási tévedés kirívóan súlyosnak minősül.

A fióktelep fellebbezett, de a másodfokú bíróság helyben hagyta a korábbi döntést. Kifejtette, hogy önmagában azt a körülményt, hogy egy Magyarországon bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező fióktelepnek jogvitája keletkezik más társasággal, a felszámolóval, vagy a bírósággal, nem tekinthető a letelepedés szabadságát érintő körülménynek. Az ügyvédi megbízási szerződések tartalmáról és megkötéséről a fióktelep döntött, az abból eredő költségeit csak akkor érvényesítheti, ha azok indokoltak és szükségesek a kár elhárításához. A bírósági eljárásban ugyanakkor csak a perköltségnek minősülő költség megtérítésére kerülhet sor, ha annak mértékét az ügyvédi költségekről szóló rendelet alapján a bíróság - mérlegeléssel - jóváhagyja. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a félnek nincs alanyi joga meghatározott összegű perköltségre, mert annak meghatározását a jogszabály a bíróság mérlegelésére bízza.

A fióktelep felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített.

HOZZÁSZÓLÁSOK