A miniszterelnök szerint ha fennmarad a lakosság erőteljes megtakarítási kedve - miután kevesebb marad fogyasztásra - akár 3,5 százalék is lehet az idén a recesszió. Korábban viszont nem voltak ritkák azok a vélemények, hogy felelőtlen a magyar fogyasztó, hiszen spórolás helyett eladósodik és hitelből fogyaszt, ami miatt a forinthitel-kihelyezéshez sem képződik elegendő belföldi forrás.
Kérdés tehát, hogy a Felelős Állampolgár most mit tegyen, ha a haza gazdasága miatt aggódik. Költsön vagy spóroljon?

Indokolt a megtakarítás

A megtakarítás lenne indokolt - vitakozik a miniszterelnökkel Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő elemzője álláspontját azzal indokolta, hogy a munkahelyek elvesztésének megakadályozása mellett a pénzügyi stabilitás a cél, ezért mindenképpen indokolt az óvatosság. Hozzátette: a spórolás melletti érv az is, hogy Magyarországon az igen jelentős lakossági devizahitel-állomány mögött jó ideje nem áll kellő mennyiségű megtakarítás.

Spóroljon! - hangzik a K&H Bank elemzőjének válasza is. Barcza György hozzátette: a megtakarítás vagy költés dilemmáján jól látszik, hogy miért beteg a magyar gazdaság.

A most fennálló pénzügyi válság épp arról szól, hogy azokat a gazdasági szereplőket - államokat, vállalatokat, háztartásokat -, amelyek korábban túlzottan eladósodtak, a piac rákényszeríti a hitelek törlesztésére. A magyar háztartásokra ugyanez igaz, vagyis bár az elmúlt év utolsó negyedében a magas kamatok hatására nőttek ugyan a megtakarítások, az igazi változást az jelenti, hogy leálltak a hitelfelvételek, s a korábban kölcsönöket felvevők pedig átkerültek törlesztői pozícióba - tette hozzá.

Nem kéne kamatot vágni, kevesebb forintlikviditásra van szükség

Barcza kijelentette: Magyarország nem mérte fel, hogy az eladósodásból nem lesz tartós gazdasági növekedés, ráadásul még az elmúlt hónapokban is hónapokig fordítva ültünk a lovon, mert azt hittük, hogy az USA-beli és a németországi gazdaságösztönző csomagokhoz hasonlót tudunk összerakni.

Hozzátette: valójában inkább Romániával, Ukrajnával vagyunk egy kalapban, és mivel ilyen állami beavatkozásra nincs forrás, jóval nagyobb recesszióval nézünk szembe. E két országban egyébként a jegybank nem vágta vissza jelentősen a felemelt kamatot, és nem kezdett el likviditást pumpálni a bankrendszerbe. Hagyta tehát, hogy likviditásszűkébe kerüljenek a bankok, hogy ezáltal fékeződjön a tőkekiáramlás. Idehaza ugyanakkor a forinthitelezés könnyítését szolgáló likviditásbővítést hajtott végre az MNB, amivel egyúttal a tőkekiáramlást is segítette.

El kell dönteni, mit preferálunk, legyen forintlikviditás a bankrendszerben, vagy a forint árfolyamát védjük. Az utóbbi lenne a fontosabb, hiszen miután devizában vagyunk eladósodva, a forint összeomlása nagyobb problémát okozna, mint a forintlikviditás eltűnése. Ha a forint védelme kap prioritást, itthon is szűkíteni kell a likviditást, illetve kamatemelésre van szükség - vélekedett az elemző.