A felszámolás alatt álló cég két ingatlanát eladja a felszámoló - így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent jogeset. A becsérték 20,5 millió forint, de hogy mennyi lett a két ingatlan együttes vételára, az nem derült ki a szövegből, csak az egyik ára ismert, az pedig 100 ezer forintért kelt el.

A cég egyik tulajdonosa és vezető tisztségviselője kilép a cégből - ezt a cégbíróság is bejegyzi - majd ezt követően pert indít a volt cége, a 100 ezer forintos vevő és a felszámoló ellen is. Az ő megítélése szerint az ingatlan 52 millió forintot ér, így az adásvételi szerződés a jóerkölcsbe ütközik és szabálytalan volt már a meghirdetés is. A felszámoló  fizessen meg tehát a cégnek 52 milliót. Neki pedig jogában áll perelni, mivel korábban a cég egyik tulajdonosa és vezető tisztségviselője volt, így érdekében áll, hogy mennél magasabb áron keljen el az ingatlan.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság nem így látta: a volt tulajdonosi státusz nem teremt jogi érdekeltséget  a cég és egy harmadik személy között létrejött adásvételi szerződés semmisségének megállapítására. A következetes bírói gyakorlat értelmében a társaság tagjainak ugyanis nincs a társaságtól független, elkülönült jogi érdeke. A gazdasági társaság tagja a saját társasága és a kívülállók közötti szerződés semmisségéből eredő igény érvényesítése iránt akkor indíthat pert, ha ezt a gazdasági társaságokról szóló törvény megengedi. Ebben az esetben erről nincs szó, így a volt tulajdonos még a cégben fennálló tagsági (tulajdonosi) viszonya esetén sem rendelkezne jogi érdekkel a perindításhoz. Ráadásul, amikor perelni kezdett, már nem is volt tulajdonos.

A volt tulajdonos fellebbezett az elutasítása ellen, de a másodfokú bíróság is arra jutott, hogy nincs joga perelni. Mint a jogerős ítéletben szerepel: a vitában érdekelt félnek az tekinthető, aki a perbeli jogviszony alanya, vagy akinek a törvény által biztosított joga veszélyben van, vagy sérelmet szenvedett. A volt tulajdonos megszűnt tagsági jogviszonyára figyelemmel a keresetnek helyt adó ítélet az ő jogaira nem hatna ki. Hiába kérte a volt tulajdonos, hogy a bíróság forduljon előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz, továbbá az Alkotmánybírósághoz, mindkettőt elutasította a másodfokú bíróság.

A volt tulajdonos nem volt rest felülvizsgálatot kérni a Kúriától, de ott is csak azt az határozatot kapta, hogy a jogerős ítéletében a bíróság helyesen állapította meg: az ügyben a volt tulajdonos perbeli legitimációja hiányzik.