Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Országgyűlés ma délelőtt 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését. A törvény a kihirdetését követő napon lép majd hatályba.

A kormány az elszámolás zökkenőmentességével indokolta a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvények módosítását, amely kiegészíti az elszámolási törvénynek a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait. A jogegységi törvény szerint a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek (ászf) érintett szerződéses kikötései tekintetében nem kell vélelmezni azok tisztességtelenségét. E kikötéseket a jogszabályi rendelkezések alapján az MNB vizsgálhatja meg, és amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, közérdekű keresettel pert indíthat a tisztességtelenség megállapítására. Az elfogadott törvény részletesen meghatározza, hogy a pénzügyi intézmény ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásának milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az MNB a megfelelő tartalmú keresetlevelet előkészíthesse. Ezen túlmenően további, az eljárási mechanizmust egyszerűsítő, valamint az igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be e perekre vonatkozóan - derül ki a jogszabálytervezethez benyújtott indoklásból.

Több időt kapott az MNB a pereskedésre

A pénzügyi intézménynek az új szabályok szerint elkészített, a szükséges adatokat tartalmazó kivonatát a módosítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül kell benyújtania a pénzügyi felügyelethez. A jogszabály módosítja a jogegységi törvény keresetindításra vonatkozó határidejét is, az MNB 2015. február 28-a helyett 2015. április 30-ig terjesztheti elő keresetét. Az MNB meghatározott esetekben később is érvényesítheti az érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényét. Erre akkor kerülhet sor, ha bármely 2016. december 31-ig megindított eljárásában észleli, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása hiányos vagy valamely részében valótlan tartalmú volt.

A jogszabály rendelkezik arról is, amennyiben a pénzügyi intézmények a kivonatkészítésre előírt határidőben közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalják, hogy a szabályozással érintett valamennyi fogyasztóval vagy meghatározott szerződéses kört érintő fogyasztóval az elszámolási törvény szabályai szerint elszámolnak, úgy az e nyilatkozat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában mentesülnek a kivonatkészítés kötelezettsége alól. Ez azt is jelenti, hogy az önként vállalt elszámolási kötelezettség miatt közérdekű keresetindításra sem kerül sor, ilyen esetekben erre a pénzügyi felügyeletnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján nincs lehetősége.

Jön-jön: a negatív kamat

A törvény egy másik ponton a pénztartozások kamataival foglalkozik. Eszerint a kamatfeltételek változása esetén előfordulhat, hogy a kikötött vagy alkalmazott referencia-kamatláb nulla százalékossá vagy negatív előjelűvé válik. A jogszabály a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő pénztartozásoknál a kamatozás negatív előjelűvé válása esetén legalább 0,01 százalékos (azaz egy század százalékos) kamatot tekint kikötöttnek, illetve irányadónak. Ezt a rendelkezést az olyan pénztartozásokra is alkalmazni kell, amelyek ugyan már a Ptk. alapján létrejött jogviszonyokból származnak, de a kamatfeltételeknél ugyanilyen helyzet állt elő.

A betétszerződéseknél a pénzügyi intézmények negatív előjelű kamatot is kiköthetnek, illetve érvényesíthetnek - de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy. (A Ptk. szerinti betétszerződés lényegi eleme az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy későbbi időpontban ugyanakkora összeget a betétesnek visszafizetni.) Ezt azzal indokolta a beterjesztő miniszter, hogy fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer igazodjon a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához, és a pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest. Emiatt szükséges, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív előjelű kamatot - de kizárólag ha a betétes nem természetes személy. Az ilyen betéti kamat kikötése ugyanis nem felel meg a Ptk. rendelkezéseinek, hiszen nem eredményez pozitív hozamot a betétes számára, sőt annak lehetőségét sem biztosítja, hogy a betét visszafizetésének esedékessé válásakor az elhelyezett betét összegével azonos pénzösszeget kaphasson vissza.