Nehéz év lehet 2017 a jegybank számára - elemzők

A mai kamatdöntés összhangban volt a piaci várakozásokkal. Az MNB a mai közleményében előrehozta 2018 első felére az inflációs cél elérésének várható időpontját.
Napi.hu, 2016. december 20. kedd, 15:48
Fotó: Napi.hu

A decemberi közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (akár 2017 végéig) változatlan alapkamat valószínűsíthető. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. makroelemzője.

Az infláció tekintetében változatlan a 2016-os becslés és alig emelkedett a 2017-es szám. A GDP-növekedést illetően változatlan maradt a piaci konszenzust lényegesen meghaladó 2016-os előrejelzés (2,8 százalék), illetve 3,6 százalékra nőtt a 2017-es prognózis. Utóbbi a piaci konszenzust tekintve is növekedést mutatott, részben a legfrissebb költségvetési intézkedések és bérmegállapodások nyomán. A friss prognózis már 2018-as előrejelzést is tartalmaz, arra az évre az infláció és GDP esetében is további gyorsulást vár a jegybank.

A jegybanki döntést, illetve bejelentéseket követő első percekben a forint nem mutatott érdemi reakciót. Az euró-forint árfolyam a reggeli nyitásnál valamivel alacsonyabban, 311 közelében mozgott.

Az MT 750 milliárd forintra szűkítette az irányadó három hónapos eszköz tenderére vonatkozó korlátot 2017 első negyedév végére, ez a fő üzenete 2016 utolsó jegybanki kamatdöntő ülésének. A Reuters előzetes felmérése alapján az elemzői konszenzus mediánja 700 milliárd forintos keretösszeg volt - mondta Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Jövőre a jelenleg kialakított kondíciókban azt kell figyelembe vennie a jegybanknak, hogy a külső körülményekben történő változások a monetáris feltételrendszerben még akkor változást idéznek elő, ha maga a jegybank nem lép semmit. Egyértelmű fordulat látszik tehát a világ inflációs trendjeiben, ehhez alkalmazkodik várhatóan majd az MNB is 2017-ben. A mai közleményben előrehozták 2018 első felére az inflációs cél elérésének várható időpontját.

A jegybank előtt álló kihívás kettős: továbbra is rekord alacsony szinten tartani az alapkamatot és minden más monetáris feltételt, segítségül hívva az ECB lazító ciklusát, miközben az ébredező inflációs veszélyre és emelkedő amerikai kamatszintből származó következményekre is figyelnie kell. Jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, a prognoszta arra számít, hogy a három hónapos eszközt az év közepére teljes mértékben felválthatja egy aktív oldali, az ECB-hoz hasonló hitelezési rendelkezésre állás.

Kiss az euró-forint árfolyamában év végéig már nem vár jelentős elmozdulást, a 310-315-ös sávban mozoghat a jegyzés, hosszabb távon pedig a 300-320-as kereskedési tartományt lehet megjelölni, ahonnan nem valószínű a szignifikáns kilépés a következő hónapokban.

Miután az MNB már korábban jelezte, hogy főként célzott, nem-konvencionális lépésekkel törekszik a monetáris kondíciókat alakítani, az iránymutató jellegéből már amúgy is sokat vesztett alapkamatnál jóval hangsúlyosabb kérdés volt az, hogy a decemberi 900 milliárdot követően március végére mekkora összeget határoz meg az MNB a három hónapos betétben elhelyezhető banki likviditás felső korlátjaként. Ezt a határt végül 750 milliárdban húzta meg a jegybank - fogalmazott Oszlay András, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az MNB egyúttal új makrogazdasági előrejelzéseket is közölt. A GDP-növekedés idei mértékét 2,8 százalékra tette, ami a negyedik negyedévben legalább 4,6 százalékos éves GDP-bővülési ütemet tenne szükségessé, és ilyennek az októberből rendelkezésre álló adatok (ipar, építőipar, kiskereskedelem) alapján nincs nyoma, legfeljebb statisztikai revíziók, vagy az államháztartás év utolsó heteiben látható expanziójának negyedik negyedévre koncentrált elszámolása eredményezhet ilyen dinamikát - hívta fel a figyelmet Oszlay.

HOZZÁSZÓLÁSOK