Nehezen találja a tempót a magyar gazdaság

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű. A második félévben azonban az államháztartási (áht) hiány – részben az élénkítéssel összefüggésben - némileg magasabb, a külső aktívum pedig a mérséklődő cserearány-javulás miatt kisebb lehet az első félévinél, miközben lassan megkezdődik az áremelkedés - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisa.
Napi.hu, 2016. augusztus 29. hétfő, 06:30
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdaság 2016 első félévében csak 1,7 százalékkal (2015 első félévében még 3,1 százalékkal) növekedett. Ráadásul az EU-ban használatos (például az egyes negyedévek eltérő számú munkanapját is figyelembe vevő) statisztika szerint a GDP első félévi növekedése csak 1,2 százalék. Emiatt - bár a második negyedévi növekedés érezhetően magasabb volt az első negyedévinél, s további gyorsulás valószínű - rendkívül valószínűtlen a kormány által várt 2,5 százalékos, s különösen az MNB által prognosztizált 2,8 százalékos idei növekedés elérése - vélik a kutatók.

A GKI egyelőre nem változtat 2 százalékos idei növekedési előrejelzésén, de az ennél kisebb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak. Az első félévi magyar növekedés nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el - a lengyel dinamika 2,8, a szlovák 3,7, a román egyenesen 5 százalék volt - de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el.

Az ipari termelés az első félévben 2,3 százalékkal haladta meg a tavalyit, a termelés szintje pedig júniusban alig volt nagyobb a tavaly decemberinél. Az építőipari termelés első félévi zuhanása több mint 25 százalékos, áprilistól kezdve azonban az előző hónaphoz képest már növekedés volt tapasztalható. A második félévben mindkét ágazatban az első félévinél kedvezőbb teljesítmény várható. A kiskerforgalom több mint 5 százalékkal emelkedett, az év egészében is hasonló ütem várható.

Az export euróban számolva az első félévben 2 százalékponttal gyorsabban bővült az importnál. A cserearányok az első öt hónapban 2,5 százalékkal javultak, az év hátralevő részében azonban ennél kisebb javulás valószínű (a tavalyi világpiaci energiaár-esés bázisba kerülése miatt).

A bruttó keresetek az idei első félévben 6, a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat nem számítva a versenyszférában csakne 7, a költségvetési szektorban 12 százalékkal nőtt a reálkereset. Az első hét hónapban az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, éves átlagban 0,5 százalék körüli áremelkedés, 7 százalék közeli reálkereset-emelkedés valószínű. Mindez az első negyedévi 4 százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016-os költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét, őszre pedig egy gazdaságélénkítő csomagot ígér, s kényszerű kiadásai is lesznek (például a kórházak újratermelődő adósságállománya miatt). Emiatt - bár az áht-hiány az első hét hónapban még nagyon kedvező -, 2016-ban a tervezett 2 százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficit valószínű. A GDP-arányos államadósságban a GKI csak szerény csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezést csak részben tudja ellensúlyozni a földárverési bevételek adósságcsökkentésre tervezett fordítása; a GDP pedig elmarad a kormányzat által prognosztizálttól.

Prognózis 2016-ra
MegnevezésÉves változás (százalék)
GDP2,0
Ipari termelés3,5
Beruházás-8,0
Kiskereskedelem5,0
Export4,0
Import3,0
Külkeregyenleg (milliárd euró)9,0
Fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró)8,0
Átlagos euróárfolyam (forint)315,0
Áht-egyenleg (folyó áron, milliárd forint)-1100
Bruttó átlagkereset6,0
Fogyasztói árak0,5
Fogyasztói árak (év végén, %)1,0
Munkanélküliségi ráta (év végén, %)5,1
Forrás: GKI

HOZZÁSZÓLÁSOK