Noha az egészségügyi államtitkárság április elsejére ígérte a kórházi adósságok konszolidációját, és az adósságot nem termelő egészségi ellátórendszer felállását, május 10-ei, ATV-nek adott interjúban Zombor Gábor egészségügyi államtitkár még mindig csak arról beszélt, hogy hétfőn, azaz ma indulnak azok az adósságrendezési tárgyalások, amelyek a kifizetéshez vezetnek. Szavai szerint ha erre korábban, azaz április 1-jén került volna sor, akkor csak a márciusig felhalmozott számlákat fizethették volna ki, így azonban az összes, április végéig lejárt tartozást kiegyenlíthetik, amelyre szerinte elég lesz a költségvetésben erre a célra elkülönített 60 milliárd forint.

A struktúraváltást firtató kérdésre Zombor elmondta, elviekben kialakult az új működési rend, a kórházak megyei és budapesti szinten is a fenntartó, illetve a Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által koordináltan működnek. A kapacitáselosztás, illetve az ellátásszervezés új rendjéről szóló végleges ellátási tervet pedig 2015. június 30-ig kell az asztalra tenni.

Kapcsolódó

Alapdíjemelés E-alapból

A szakma által üdvözölt, az államtitkár által korábban beharangozott esetleges alapdíjemelésről - beavatkozásonként 150 ezer forintról 180 ezer forintra - ezúttal kiderült, ez nem jelent plusz forrást a rendszerben. Ha sor is kerül rá június 30-a után, akkor is csak az Egészségbiztosítási alapon (E-alap) belüli átrendezés eredményeként a kórosan alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben.

A május 12-re tervezett, nagyszabású egészségügyi demonstráció előtt  - amire egyes kórházak elengedték dolgozóikat, mások viszont eltiltották őket a részvételtől -, a béremelésekről szólva Zombor Gábor elmondta, ahhoz, hogy az ágazatban dolgozók bére a környező országok szintjére emelkedjen, 100 milliárd forintra lenne szükség, ezt mi akkor érhetjük el, ha a járulékfizetők száma ötmillióra nő a jelenlegi négymillióról (bár állami egészségügyben a befizetett járulék nem korrelál szorosan az egészségügyi büdzsével -  a szerk.), és ha a gazdaság teljesítőképessége is nő. Úgy tűnik, arra hogy Magyarország még jobban teljesítsen, még várni kell, béremelésre ugyanis egyelőre 15,8 milliárddal számol az államtitkárság, ez szakdolgozói szinten nem éri el a 10 ezer forintot havonta, az orvosok pedig ennek a duplájával kalkulálhatnak. Az államtitkár azonban mégis bizakodó a dolgozókkal folytatandó tárgyalásokat illetően.

A szakorvosra mégis várni kell

Egyelőre nem tisztul a kép a daganatgyanús betegek gyorsított képalkotó diagnosztikájának (CT, MR) részleteivel kapcsolatban. Mint arról a Napi.hu is beszámolt, egyfelől a háziorvosokra túl nagy felelősséget róhat az új rendszer, másrészt a nem igazolt eseteket az OEP nem fizetné ki a diagnosztikai szolgáltatóknak. Az interjúból kiderült, CT-re, MR-re továbbra is csak szakorvosi beutalóval mehet a beteg, noha már a szakorvoshoz való eljutás is értékes időt vesz el a daganatgyanús életéből, a két hét csak a szakorvosi vizit után ketyeg, másfelől a nem igazolt eseteket valóban nem fizetik ki a szolgáltatóknak.

Zombor szerint a gyorsított diagnosztikára annyi lesz a plusz forrás, amennyi szükséges, és pozitív ösztönzéssel kívánja elérni az OEP, hogy ha a területileg illetékes szolgáltató nem ad időpontot, akkor máshol végezzék el a vizsgálatot. Az államtitkár szerint ha egy magánszolgáltató visszaél a rendszerrel  - a képalkotó diagnosztikai laborok rendszerint magánkézben vannak OEP szerződéssel - , annak visszavonják a működési engedélyét.

Információink szerint a javaslat lényege, hogy kismértékű forrásbővítéssel kötelezik a szolgáltatókat a sürgős esetek fogadására. Amelyik CT, MR labor nem fogadja beteget a készülő előírásoknak megfelelően, akkor az egy betegre jutó költséget elvonják egy másik szolgáltatóhoz, ahol viszont elvégzik a vizsgálatot. A szolgáltatók számára kétféle választási lehetőség adódik, vagy a teljes kapacitásukat lekötik, és vállalják, hogy a beeső sürgős vizsgálatokat ingyen is elvégzik, vagy a finanszírozott kapacitás felett nem fogadják őket, akkor viszont egyértelműen pénzt vesztenek. Szakértők szerint a javaslat alkalmas rá, hogy egyes szolgáltatókat kedvezőbb helyzetbe hozzon másoknál. A struktúra átláthatóságára pedig mindennél nagyobb szükség lenne, miután a daganatos halálozásban - egyébként a riport során a magyar daganatos halálozás kritikus nagyságát illetően meggyőző érveket kért a riportertől az államtitkár - az EU 28-akat vizsgáló Eurostat elemzés szerint mind a hét magyar régió a legrosszabb 10 európai uniós régió közé került az eredményeivel.

Bye-bye szétválasztás

Zombor hivatalba lépése utáni első bejelentéseinek egyike a magán és a közfinanszírozott egészségügy szétválasztásáról szólt, amivel nagy port kavart, mondván, plusz forrástól esnek így el a kórházak, amelyek közül nem kevesen épp erre a forrásra bazírozva alakították ki VIP részlegeiket. A fizetős ellátás megszüntetéséről azóta sem lehetett többet tudni, miként arról sem, hogy hogyan fognak gátat szabni a betegeket a magánrendelőből soron kívül az állami intézménybe vezérlő orvosok gyakorlatának. A kérdés a tegnapi interjúban ismét felmerült, ám Zombor válaszától ezúttal sem lettünk okosabbak, az államtitkár mindössze annyit mondott, aki elmegy a magánorvoshoz, utána bármikor visszatérhet az állami rendszerbe és igénybe veheti az állami, OEP finanszírozott szolgáltatást.

A diagnosztikai cégek, laborok visszaállamosítása nem szerepel a napirenden, élő szerződés alapján működnek az ellátók, de az állami intézmény a saját kapacitásait fejlesztve a  szerződés lejárta után újra dönthet az együttműködésről. Mint Zombor fogalmazott, ez egy átjárható rendszer, amelyben az állami feladatvállalás erősödésével gyengül, vagy szükségtelenné válik a magánszolgáltató.

A tervezett új kórházról szólva az államtitkár kifejtette, a teljes beruházási költség 40 milliárd forint körüli, a most elkülönített egymilliárd a tervezésre, engedélyezésre kell, az alapkőletételre ezek megszerzése után, jövő év közepén kerülhet sor. Arra a kérdésre, hogy az április 8-i kormányülésen, az előzetes várakozásokkal ellentétben miért nem szerepelt a Zombor-csomag, az államtitkár azt mondta, a kormány tavaly októberben és 2015 januárjában tárgyalt az egészségügyet érintő koncepcionális kérdésekről. A Zombor koncepció napvilágra került elemeinek egy része igazából magának az elfogadott egészségügyi stratégiának a részei, a többit a média találta ki. Úgy vélte, a széke nem inog, továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát.